Nagy metánkibocsátókat azonosított a NASA

Nemzetközi Űrállomás
Több mint húsz éve kering orbitális pályán a Nemzetközi Űrállomás
Vágólapra másolva!
Nagy metánkibocsátó forrásokat azonosított a Földön a NASA egy új, a Nemzetközi Űrállomáson július óta működő műszere, amelyet pedig nem is erre a célra fejlesztettek - közölte az amerikai űrkutatási hivatal.
Vágólapra másolva!

Az Earth Surface Mineral Dust Investigation (EMIT) nevű misszió keretében használt képalkotó spektrométer működésének kezdete óta 50 "szuper metánkibocsátó objektumot" - főleg nagykiterjedésű olaj- vagy gázipari létesítményeket, illetve szeméttelepeket - azonosított Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és az Egyesült Államok délnyugati részén. Ezek egy része már ismert volt, de vannak köztük újonnan felfedezettek is - közölte kedden a NASA.

Az EMIT-féle spektrométert elsősorban arra tervezték, hogy megállapítsa a Föld sivatagos és más száraz vidékeiről a légkörbe kerülő por ásványi összetételét az érintett régiókban a földfelszíni talajról visszaverődő fény hullámhosszai alapján. Az így nyert adatok segítenek megállapítani, hogy a Föld különböző térségeiben a légkörben lebegő por elnyeli, vagy inkább visszaveri a nap sugarait, erősítve, vagy hűtve a bolygó légkörét.

Kiderült - írja a NASA -, hogy a metángáz olyan egyedülálló módon nyeli el az infravörös fényt, hogy azt a spektrométer könnyen azonosítani tudja.

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a Földet 90 percenként megkerülő EMIT több tízkilométeres sávokban "tapogatja le" a Föld felszínét, miközben képes akár egy focipályányi metánkibocsátó terület észlelésére.

Az EMIT soha nem látott nagyságú metánfelhőket észlelt - közölte Andrew Thorpe, a NASA bolygókutató központjának (JPL) metánkutatási vezetője. Az újonnan azonosított nagy metánforrások között szerepel egy türkmenisztáni gáz- és olajmező, amelynek 12 hatalmas metánfelhője között 30 kilométeresnél nagyobbak is akadnak.

Tudósok szerint a türkmén metánforrások óránként 50 400 kilogramm metánt bocsátanak ki, ugyanannyit, mint amennyit 2015-ben mértek a Los Angeleshez közeli Aliso Canyon gázmezőn, ahol az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb véletlenszerű metángázkitörését észlelték.

A metán csak egy töredékét alkotja az emberi eredetű üvegházhatású gázoknak, de 80-szor több hő elnyelésére képes, mint a szén-dioxid, és mivel egy évtized alatt lebomlik - míg a szén-dioxid csak évszázadok alatt -, a metánkibocsátás csökkentésével gyors eredményt lehet elérni a globális felmelegedés visszafogásában.

Két másik, korábban nem ismert nagy metánkibocsátó forrásként azonosított az EMIT egy új-mexikói olajmezőt és egy iráni hulladékfeldolgozót. A NASA szerint a műszer, amely egyike az űrben keringő 25 földtudományi berendezésnek, akár további több száz metánforrást azonosíthat egyéves küldetésének végéig.

(MTI/Reuters/AFP)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!