Az ausztráliai Sydney-től mindössze négyórányi autóútra kiolthatatlan tűz ég 6000 éve egy nemzeti parkban. Az „Égő Hegyként" ismert földalatti tűz a világ legrégebbi ismert tüze, és kutatók számításai szerint sokkal régebb óta létezhet, mint korábban gondolták – írja a Science Alert tudományos portál cikke.

Az Új-Dél-Walesben található Wingen-hegy alatt valójában egy szénréteg parázslik. Az ilyen felszín alatti tüzet szinte lehetetlen kioltani. Lassan, de biztosan keresztülhalad a felszín alatti széntelepen.

Senki sem tudja pontosan, mekkora valójában az Égő Hegy alatti tűz, csupán becsülni lehet a méretét" – nyilatkozta az oldalnak Guillermo Rein, az Imperial College London tüzekkel foglalkozó szakértője. A kutató szerint valószínűleg egy 5-10 méter átmérőjű gömbről van szó, ami nagyjából 1000 Celsius-fokon ég.

A szénréteg a felszín alatt csupán izzik, azaz lángok nincsenek; a grillsütőben parázsló szénre emlékeztet. A Wingen-hegy környékén tomboló tűz 30 méter mélyen ég, és évente körülbelül 1 métert halad dél felé. A tűz maga nem látható, a környékre látogató turistákat fehér füst és hamu, forró talaj, elszíneződött sziklák, valamint bűzös kénszag fogadja. A tűz szabályszerűen megfőzi a hegyi ásványokat.

Elszíneződött kőzetek a hegy környékénForrás: Beruthiel/Wikimedia, public domain

Habár szabad szemmel nem látható, a tűz igen nagy pusztítást tud véghez vinni az élővilágban.

„Ahová még nem ért el a tűz, ott gyönyörű eukaliptuszerdőt láthatunk. A tűz által érintett területen azonban semmi sem maradt életben, még a fű sem" – mutatja be a drámai hatást Rein. A tudós szerint a tűz pusztította területek idővel regenerálódnak, de a folyamat során a növénytakaró teljesen lecserélődhet.

A szénréteg begyulladása – különösen Indiában, Kínában és az USA-ban – főként emberi tevékenység, jellemzően szénbányászat miatt következik be, ezek közül azonban egyik sem égett még olyan hosszú ideig, mint a Wingen-hegy tüze.

Fehér füst szivárog a felszín alól a Wingen-hegyenForrás: NSW Government/Brent Mail

Ki vagy mi okozta a tüzet?

A tüzet 1828-ban jelentették először. Akkor még egy vulkánt sejtettek a jelenség hátterében, csak a geológusok mérései nyomán derült ki, hogy nem tűzhányóról, hanem égő szénmezőről van szó.

Hogy ki, vagy mi okozta, nem tudni, csupán annyit sikerült kideríteni, hogy keletkezése óta 6,5 kilométert tett meg, vagyis nagyjából 6000 éve keletkezhetett. Nem segíti az sem a rejtély megoldását, hogy alig végeztek hivatalos kutatást a területen.

A helyet mindenesetre a Wanaruah nép szentnek tartja, a tüzet a történelem folyamán az emberek főzésre, és fegyverek készítésére egyaránt használták. Gazdag mitológiát építettek a jelenség köré, az egyik ilyen történet szerint a tüzet egy gyászoló asszony könnyei okozták, egy másik legenda szerint viszont egy harcos fáklyája gyújtotta meg a szenet, akit a hegy mélyén élő „Ősi Gonosz" ejtett foglyul.

A hegy környékeForrás: NSW Government/Brent Mail

Rein szerint a tűz nagy valószínűséggel természetes eredetű, bár az emberi beavatkozás sem zárható ki száz százalékosan.

Elképzelhető, hogy villámcsapás okozta bozóttűz gyújtotta be a szénréteget, de az öngyulladás sem zárható ki, sőt, ez utóbbi tekinthető a valószínűbb forgatókönyvnek.

Öngyulladás akkor következik be, amikor a szénréteg közel van a felszínhez. Ha a napsütéses, forró időszak elég hosszú, a szén felszíne felmelegszik, és eléggé forróvá válik ahhoz, hogy begyulladjon. Korábbi tanulmányok alapján az öngyulladást okozó kritikus hőmérsékleti tartomány a szén esetében 35 és 140 Celsius-fok között mozog.

Nem tudni, pontosan mióta éghet a Wingen-hegy mélyén lévő szénréteg, az is előfordulhat, hogy 6000 évnél is idősebb lehet.

19. századi festmény a Wingen-hegyrőlForrás: Wikimedia Commons

Mennyi ideig tarthat még?

Erre sem adható precíz válasz, a jelenség élettartama nagyban függ attól, mekkora területű a hegy környékén lévő szénréteg. Egy azonban biztos: a tüzet tápláló oxigénből nincs hiány.

Elképzelhető, hogy még emberi beavatkozás nélkül is több ezer éven át fog égni" – mondta Rein. A tűz előrehaladásával a hegy kitágul és megreped, aminek következtében több oxigén áramlik be, tovább táplálva az égést. A tűz létrehozza a saját kéményét és oxigénellátását.

A nemzeti park bejárataForrás: Guillermo Rein

Az Égő Hegyhez hasonló tüzek eloltásához több tonna vízre és folyékony nitrogénre lenne szükség, és még így sem garantálható a siker; Kínában próbálkoztak egy 50 éve tomboló széntűz elfojtására, a szénmező azonban néhány év elteltével ismét begyulladt.

A Wingen-hegy tüze jelenleg egy kisebb folyó felé tart, és ez döntő jelentőségű lehet a jövője szempontjából: ha a szénréteg közelebb kerül a felszínhez, lángra lobbanhat, és nagyobb hővel éghet tovább, ha azonban mélyebbre tart, a tűz kialudhat.

Rein szerint fontos lenne a hasonló típusú tüzek alaposabb tanulmányozása, ezek ugyanis akár a klímaváltozást is befolyásolhatják.