Lehet, hogy manapság mindannyian természetesnek tartjuk az írott szót, ám a kutatók még mindig nem tudják biztosan, pontosan hogyan fejlődött mindez. Amennyire a tudomány eddig tudja, az írás feltalálása körülbelül 5000 évvel ezelőtt történt a Közel-Keleten, majd újra és újra megalkották azt. Sőt, még ma is hoznak létre új írásrendszereket olyan helyeken, mint például Nigéria és Szenegál. Ezért is olyan izgalmasak egy most publikált tanulmány megállapításai.

Így fejlődhet az írás rövid időn belül

A libériai vai írást szinte a semmiből alkotta meg 1834 körül nyolc teljesen írástudatlan férfi, akik zúzott bogyókból készült tintával „írtak".
Elszigeteltsége és a mai napig kialakult fejlődése miatt úgy gondoltuk, hogy valami fontosat árulhat el nekünk arról, hogyan tud az írás rövid időn belül fejlődni– mondta Piers Kelly, az ausztráliai New England Egyetem nyelvész-antropológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

A vai írás részeiForrás: Wikimedia Commons

A kutatók úgy gondolják, hogy még a legkorábbi írásrendszereket is kis csoportok alkothatták meg egyetlen generáción belül, akárcsak a vai írásmódot. Azonban ahogy generációkon át „haladtak", a rendszerek idővel egyszerűbbé váltak. A szakemberek feltevése szerint „a betűk képekből elvont jelekké fejlődtek".
Az egyiptomi hieroglifák ikonikus ökörfeje föníciai [aleph]-vé, végül római A betűvé alakult át – magyarázta a csapat. – De rengeteg absztrakt betűforma is akad a korai írásban; szóval úgy véljük, hogy a jelek viszonylag összetettnek indulnak, majd az írók és olvasók új generációi számára egyszerűbbé válnak.

A libériai vai írás nyolc alkotóját állítólag egy álom ihlette, hogy szimbólumokat tervezzenek a nyelvük minden szótagjához. A választott szimbólumaik olyan fizikai dolgokat ábrázoltak, mint a várandós nő, a víz és a golyók, valamint az elvontabb, hagyományos jelek. Ezután egy írástudó tanár informálisan tanította őket, aki átadta a kéziratokkal kapcsolatos tudását, amiben kétszáz egyéni betű rejlett.

Gyorsan optimalizálták az írásrendszerüket

Kelly és a Max Planck Intézet munkatársai több ország archívumai segítségével elemezték a vai nép 200 szótagú ábécéjét 1834-től kezdve. A vai betűk közül háromnál figyelték meg a következő animációt: ꔫ 'bhi' , ꗌ 'tho' és ꔱ 'fi'. Megállapították, hogy történetének első 171 éve során a vai írás valóban egyre tömörebbé vált. Az egyszerűsítés a felhasználók generációi során ment végbe; a legnagyobb bonyolultságú szimbólumokat egyszerűsítették a leginkább.

Az MS17817. számú Vai kézirat első oldalaForrás: The British Library

Ezek a változások korántsem véletlenszerűek – magyarázta a kutatócsoport a Current Anthropology folyóiratban publikált tanulmányban. – A nyelvek egyfajta természetes szelekciós folyamaton mennek keresztül a memória és a tanulás révén, ahol a legnehezebben felidézhető jellemzők nem maradnak fenn.

Kelly és csapata azt tapasztalta, hogy ahogy a betűk kevésbé bonyolultak lettek, egységesebbé váltak. 

Úgy tűnt, hogy maga a felhasználás segítette más nyelvek szabványosítását; például Mezopotámia írásszabványosítása egybeesett az egész államra kiterjedő rendszerek bevezetésével.

A szakemberek úgy vélik, hogy a nyelvek egyszerűsítésében valószínűleg szerepet játszanak az eszközök változásai, az új íróeszközöktől és a papír feltalálásától a számítógépes használatig.

Noha ennek az írásrendszernek a gyorsasága meglehetősen figyelemre méltónak tűnik, a kutatók szerint ez azért következhetett be, mert feltalálói és használói már tudták, mire képes az írás, mivel tudtak a más kultúrákban való használatáról. Ez arra ösztönözhette a vai írást használókat, hogy „gyorsan optimalizálják az írásrendszerüket".