A Science Advances című szaklapban kedden publikált tanulmányuk az Új-Dél-Wales állam (NSW) központi fennsíkjának régiójában, a McGraths Flat lelőhelyen felfedezett fosszíliákon alapul.
A nemzetközi kutatócsoport az elmúlt három évben végzett ásatásokat a területen, és egyebek mellett dugós csapóajtós pókok, óriás kabócák, bogarak, darazsak, hangyák, szitakötők, valamint különféle halak és esőerdei növények fosszíliáit fedezték fel.
Matthew McCurry, az Ausztrál Múzeum és az Új-Dél-Wales-i Egyetem (UNSW) munkatársa elmondta, hogy a 23 millió éve kezdődött és 5 millió éve véget ért miocén korszakból származó fosszíliák fontos ismereteket nyújtanak az ausztrál kontinens történetéről.
Eddig nehéz volt megmondani, hogy milyenek voltak ezek az ősi ökoszisztémák, de szerencsére a most feltárt fosszíliák még az olyan apró, törékeny organizmusok, mint a rovarok maradványait is megőrizték - mondta McCurry, hozzátéve, hogy a leletek alapján a terület egykor mérsékelt égövi, buja esőerdő volt.
McCurry arról is beszélt, hogy a felbecsülhetetlen értékű fosszíliákat egy goethit nevű, vasban gazdag kőzetben találták, amelyben csak ritkán keletkeznek fosszíliák. A folyamat, amely ezeket az organizmusokat kövületekké változtatta, kulcsfontosságú ahhoz, hogy miért maradtak meg ilyen jól. A kövületek akkor keletkeztek, amikor vasban gazdag talajvíz jutott egy holtágba, és a vasásványok kicsapódása beburkolta a vízben élő vagy a vízbe esett organizmusokat - fejtette ki a tudós.
A Canberrai Egyetem docense, Michael Frese, aki elektronmikroszkóppal vizsgálta a fosszíliákat, szintén arról számolt be, hogy a maradványok rendkívül jó állapotúak. Sikerült a növények és állatok egyes sejtjeiről is felvételt készítenie.
A fosszíliák a fajok közötti kölcsönhatások bizonyítékait is megőrizték: a halak gyomortartalmából például következtetni lehet majd arra, hogy mivel táplálkoztak. "Találtunk példát a rovarok testén konzervált virágporra is, így meg tudjuk mondani, hogy melyik faj melyik növényt porozta be" - fűzte hozzá Frese.
(MTI/Hszinhua)