A magas vérnyomás, az izomgyengeség, a gyakori vizelés, a fokozott szomjúságérzés olyan tünetek, amelyek okát mindenképpen fontos kivizsgálni. Dr. Vaskó Péter a KardioKözpont szakorvosa szerint mindezek mögött a Conn-szindróma is állhat, amely viszonylag gyakori oka a másodlagos magasvérnyomás betegség kialakulásának.

A Conn-szindróma tünetei szerteágazóak lehetnek

Aki izomgyengeséget, gyakori vizelési ingert, erős szomjúságérzést tapasztal, nem feltétlenül gondol arra, hogy kardiológushoz forduljon. Amennyiben azonban magasabb vérnyomást mér a szokásosnál, elsősorban a diasztolés, vagyis a második érték tekintetében, érdemes részt vennie egy kivizsgáláson.
- Kardiológusként a magas vérnyomásértékek kapcsán nem elsőként gondolunk a Conn-szindrómára, de gyanakodnunk kell, ha vizsgálatok során fény derül a látszólag ok nélkül alacsony káliumszintre, illetve izomgyengeségre, székrekedésre is panaszkodik a páciens. A nagyon erősen lecsökkent káliumszint ritkán, de pitvarfibrillációs panaszokat, szívdobogásérzést is okozhat – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Az EKG-n látható elváltozások és a vizelési szokások megváltozása is gyanút keltő tünet.

A fokozott szomjúság oka legtöbbször átmeneti, melyet okozhat túlságosan sós, fűszeres ételek fogyasztása, dehidratáció, testmozgás, meleg idő is. Ám ha tartósan úgy veszi észre, hogy folyton csak inna, az a cukorbetegség mellett egy másik kóros állapotot, ún. Conn-szindrómát is jelezhet.Forrás: https://www.endokrinkozpont.hu/hirek/allandoan-szomjas-conn-szindroma-is-okozhatja

A Conn-szindróma diagnózisához szükséges vizsgálatok

A klasszikus hypokalaemiás (alacsony káliumszinttel járó) Conn-szindróma előfordulása a hypertóniások körében kevesebb, mint 1 százalék. A normokalaemiás Conn-szindróma, tehát amikor normális a káliumszint, a hypertóniások körében 4-8 százalék, tehát ez az egyik leggyakoribb ok a másodlagos magasvérnyomás betegség kialakulásában.
Ezen betegség alapja, hogy a mellékvesekéreg az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. A háttérben többféle indok állhat, például jó- és rosszindulatú daganatok, illetve májzsugor vagy a veséhez vezető verőér szűkülete.
- Ha felmerül a Conn-szindróma gyanúja, elsősorban kardiológushoz kell fordulni, hogy kizárhatóak legyenek az egyéb, szerteágazó szív- és érrendszeri okok. Az alacsony káliumszintre ráadásul a jellegzetes EKG-eltérésekből is lehet következtetni. Ilyen esetekben érdemes laboratóriumi vizsgálatokat kérni, amelyekkel ellenőrizhető a káliumszint, a káliumürítés, a nátriumszint, az aldoszteronszint, és a plazma renin-szint. Mivel egyes vizelethajtók és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek befolyásolhatják a hormonvizsgálatok eredményét, ezért erről tájékoztatni kell az orvost, aki elrendelheti ezen gyógyszerek ideiglenes elhagyását a vérvétel előtt – mondja Vaskó doktor.

A "néma gyilkosnak" is nevezett népbetegségre nagy figyelmet kell fordítani, mert sokáig tünetmentes maradhat, ám a szövődményeinek kialakulásakor már maradandó károsodással kell számolni.Forrás: https://www.kardiokozpont.hu/hireink/tenyleg-mindig-problema-a-magas-vernyomas

Ahhoz, hogy kiderüljön, esetleg daganat okozza-e a panaszokat, szükség lehet radiológiai eljárásokra is, mint a CT, az MRI, vagy a mellékvese érfestéses vizsgálata. Ha igazolható a Conn-szindróma jelenléte és az, hogy nem daganat állt a háttérben, a probléma nem igényel sebészi beavatkozást. Egyszerű, gyógyszeres kezeléssel normalizálható az aldoszteron termelés, így beállítható a káliumszint is és a vérnyomás is. Amint pedig rendeződik az elektrolitok szintje, megszűnhet az esetleges ritmuszavar is. Amennyiben mégis daganatról van szó, a műtét jelenthet megoldást.

Forrás: KardioKözpont (www.kardioközpont.hu)