Sean Kennedy, az Illinois Urbana-Champaign Egyetem városi és regionális tervezésének professzora azt vizsgálta, hogyan alkalmazkodnak a kis kakaótermelők Indonéziában az éghajlatváltozás okozta fenyegetésekhez, beleértve az elhúzódó szárazságot. Egy most publikált tanulmányban megállapította, hogy a kistermelők magatartását a vállalatok alakítják, akik úgy rögzítik a munkaerőt, hogy az enyhítse a vállalatok gazdasági nehézségeit, de növelje a gazdálkodók kiszolgáltatottságát.

Kutatási eredményeiről az Annals of the American Association of Geographers című folyóiratban írt cikkében számolt be. A szakember szerint az indonéz kakaóágazat legújabb trendjei lehetőséget kínálnak arra, hogy megvizsgálják az elmozdulás politikáját a társadalmi-gazdasági és éghajlati változások összefüggésében.

A kakaóbab értékes kincsForrás: pexels.com

Az éghajlatváltozás az elmozdulás különféle formáit eredményezheti, de a minimalizálására irányuló erőfeszítések következményei nem kapnak ugyanilyen figyelmet – mondta Sean Kennedy a Phys.org online tudományos portálnak.

Az általa vizsgált régió gazdálkodói valamennyien kistermelők: legalább egymillió család foglalkozik kakaótermesztéssel. A kutatók azonban megjegyzik, hogy

a kakaó termelékenysége gyorsan visszaesett az éghajlatváltozás, a kártevők és a talaj rossz egészségi állapota, valamint a fenntartható kakaó iránti fogyasztói igények miatt,

amelyek megnövelték a termelésbe való beruházást. Ezért egyre több kistermelő hagyott fel a kakaótermelést.
Az éghajlathoz való alkalmazkodás célja gyakran az, hogy az embereknek ne kelljen elköltözniük, például falat építenek az áradások ellen, kezelik az erdőtüzeket vagy növelik a terméshozamot az aszály hatására – mutatott rá Kennedy. – A kakaótermelők azonban történelmileg rendkívül mobilisak, és a történelem során sokszor nem mezőgazdasági munkákból kerestek kiegészítő jövedelmet, reagálva a szezonális ingadozásokra és az éghajlati zavarokra.

A kakaóbab számos termelő megélhetését biztosítjaForrás: pixabay.com

A csokoládégyártóknak viszont arra van szükségük, hogy a gazdák a helyükön maradjanak és folytassák a kakaóbab termelését. Kennedy ezért megvizsgálta az egyik legnagyobb gyártó erőfeszítéseit az éghajlattal kapcsolatos ellátási lánc kockázatainak kezelésével kapcsolatban. Kiderült, hogy fontos céljuk az úgynevezett „klíma-okos kakaó" kifejlesztése, ami a gazdálkodási rendszerek átalakítását és átirányítását jelenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével, valamint az alkalmazkodóképesség növelése a termelékenység javítása érdekében. A társaság képzési programokat is létrehozott, amelyek a termelés növelését célzó technikákra összpontosítanak, beleértve a műtrágyák és növényvédő szerek használatát. Mindezzel azonban nem a kistermelők érdekeit szolgáltják a tanulmány szerint.

A kutatás azt mutatja, hogy az éghajlati alkalmazkodás nem korlátozódik a kistermelőkre és környezetükre, hanem a globális gazdasági környezet része,

és a vállalati fenntarthatósági erőfeszítések valójában a kockázatok áthárítását jelentik a vállalatokról a termelőkre.