A mezopotámiaiak már 4500 évvel ezelőtt háziasított szamarak és vadszamarak „hibridjeit" használták a harci kocsijuk vontatására. Egy új tanulmány szerint ez azt jelenti, hogy legalább 500 évvel azelőtt alkottak erre célzott tenyésztéssel egy fajtát, mielőtt  a lovakat kezdték volna nemesíteni.

Az Észak-Szíriában feltárt állatcsontokból származó ősi DNS elemzése megválaszolhatja azt a régóta fennálló kérdést, hogy vajon milyen fajtájú állatok lehettek az ókori források által sokat emlegetett, háborús szekereket húzó „kungák".

A 4500 éves mozaik a négykerekű kocsikat húzó kungák csapatait mutatja beForrás: Thierry Grange/IJM/CNRS-Université de Paris)

A csontvázak alapján tudtuk, hogy lófélék, de nem feleltek meg a szamarak és a szíriai vadszamarak méreteinek, hiszen csupán egyméteresek voltak – mondta Eva-Maria Geigl, a párizsi Jacques Monod Intézet genomikusa a LiveScience online tudományos portálnak. – Tehát valahogy különböztek egymástól, de nem volt világos, hogy igazából miben.

A Science Advances tudományos szaklapban publikált új tanulmány azonban azt mutatja, hogy a kunga, mint a régióban őshonos lóféle, egy háziasított szamárkanca és egy szír vadszamár csődör utóda volt, amelyet célzott tenyésztéssel alkottak. Utóbbi faj mára sajnos kihalt, az utolsó szír vadszamár 1927-ben pusztult  el a világ legrégebbi állatkertjében, a bécsi Tiergarten Schönbrunnban; maradványait ma a város Természettudományi Múzeumában őrzik.

A 4500 éves Tell Umm-el-Marra területén feltárt sírban talált maradványokból vontak ki DNS-t a szakemberekForrás: Glenn Schwartz/Johns Hopkins Egyetem

Az ősi feljegyzések ezeket az állatokat nagyra értékelt és igen drága kincsként említették, ami a tenyésztésük meglehetősen nehéz folyamatával magyarázható – magyarázta Geigl. – Valójában egy korabeli biomérnöki technikával „fejlesztették ki ezeket a hibrideket".

Az új tanulmányban a kutatók az utolsó bécsi szír vadszamár csontjaiból származó genomot hasonlították össze a mai délkeleti Göbekli Tepe régészeti lelőhelyén feltárt vadszamár 11 ezer éves csontjainak genomjával.

A szakemberek szerint ez lehetett az első ismert olyan hibrid állat, amely egy házi és egy vad egyed utóda volt.

A kungákat számos ősi szöveg említi a mezopotámiai agyagtáblákon, amelyeken úgy ábrázolják őket, ahogy azok négykerekű harci kocsikat húznak. A történészek úgy gondolják, hogy a sumérok voltak az elsők, akik már Krisztus előtt 2500 körül tenyésztettek kungákat; legalább 500 évvel azelőtt, hogy az első háziasított lovakat behozták volna a Kaukázus-hegységtől északra fekvő sztyeppékről.