Vaskori aranyérme-kincsre bukkantak a régészek Baitz falu közelében, Németország Potsdam-Mittelmark kerületében. A felfedezést Wolfgang Herkt, a Brandenburgi Állami Műemlékvédelmi Hivatal és a Régészeti Állami Múzeum (BLDAM) amatőr szakembere tette, aki először csak tíz érmét fedezett fel, amikor beszámolt a felfedezéséről. A régészek azóta összesen 41 érmét találtak, amelyek főként aranyból, valamint ezüstből és rézből készültek.

Az érmék íves megjelenésűek, és az úgynevezett „regenbogenschüsselchen" néven ismertek, ami szabadon fordítva „szivárványos csészéknek" felel meg. Az ilyen típusú fizetőeszközök körülbelül kétezer évesek, és általában a Brandenburg régióban nem őshonos kelta kultúrákhoz kötődnek. Ezt a kincset azonban egy ősi településen találták, amely a korai, úgynevezett germán Jastorf kultúrához kapcsolódik: ez a vaskori anyagi kultúra az északi bronzkorból fejlődött ki Észak-Németországban és Dániában a Krisztus előtt 6. és 1. század között.

Az aranyérmékre amelyet Brandenburg térségében bukkantakForrás: M. Pilekić

A kutatók számára rejtély, hogy vajon miért pont itt helyezték el ezt a kincset, de az egyes érmék hasonlósága arra utalhat, hogy valószínűleg egyszerre temették el őket.
Ez egy kivételes lelet, amelyet csak egyszer tesz az ember az életben – mondta Wolfang Herkt, a kincset felfedező régész a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Jó érzés, hogy egy ilyen lelettel hozzájárulhatok az ország történelméhez.

A régészek szerint a lelet a vaskori Európa messzire nyúló hálózataira deríthet fényt, ami a második legnagyobb ilyen típusú kincs, amelyet térségében találtak.