Az egyiptomi Asszuán közelében végzett közös egyiptomi-olasz misszió kutatói egy görög-római korszakból származó sírt fedeztek fel, amelyben húsz múmiát találtak. Az ásatásokat a Milánói Egyetem és a Legfelsőbb Régiségek Tanácsa (SCA) végezte, akik III. Aga Kán mauzóleumának környékét tanulmányozták, amit 1956-ban építettek egy ősi nekropolisz helyén.

A mauzóleum több mint 300 sírt rejtett, amelyeket az időszámításunk előtt 6. századtól az időszámításunk szerint 4. századig használtak. A régészek feltártak egy nagy családi sírt is, ami az AGH032 sorszámot kapta, és amelyet bár az ókorban valószínűleg sírrablók fosztottak ki, de még mindig húsz, a görög-római korból származó múmiát tartalmazott.
A sírt egy téglalap alakú építmény takarta el, amelyen égés nyomai láthatók – mondták a régészek a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Emellett állatcsontokat, edénytöredékeket, valamint hieroglifákkal teleírt kínálóasztalokat és táblákat találtunk.

Húsz múmiát találtak az asszuáni sírbanForrás: Egyptian-Italian Mission (EIMAWA)

Az építmény keleti falának közelében is rejtőzött egy múmia, amely mellett a szakemberek egy réz nyakláncot és egy görög nyelvű emléktáblát fedeztek fel: ez a „Nikosztratosz" nevet említi. Ezeket valószínűleg az értékek után kutatva távolították el a végső nyughelyéről.
A sír bejárata után közvetlenül találtak egy helyiséget, ahol a kutatók egy terrakotta szarkofára bukkantak, ahol egy gyermek múmiája és egy kartonázs került elő. Utóbbi egyfajta vakolattal bevont vászonból vagy papiruszból készült, ókori egyiptomi halotti maszk.

Ez a terem a természetes alapkőzetből kivágott négy temetkezési kamrához vezet, ahol a múmiák többségét találták. A környéken a szakemberek már több jó állapotú kőből vagy agyagból készült szarkofágot fedeztek fel, amelyek eredete a késő fáraói kortól a római korig nyúlik vissza.