Tavaly a régészek hihetetlen felfedezést mutattak be: egy mumifikálódott magzatot fedeztek fel a mumifikálódott ókori egyiptomi anyja hasában. De hogy ki volt ez a nő és hogyan halt meg alig több mint kétezer évvel ezelőtt, az még mindig rejtély. Az anya a „Titokzatos Hölgy" nevet kapta és a szakemberek most már tudni vélik, hogyan volt képes megőrizni a magzatot. A Warsaw Mummy Project új kutatása szerint a konzerválás a nő testének elsavasodása révén történhetett a bomlás során.

Szinte hermetikusan lezáródott a méhe

A kutatók szemléletesen fogalmazták meg a mumifikálódott magzat létezésének kérdését: a folyamatot a tojás savanyításához hasonlították.
A magzat az érintetlen méhben maradt, és mondjuk úgy, hogy „pácolódni" kezdett – mondta Wojciech Ejsmond, a Lengyel Tudományos Akadémia régésze a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Bár nem ez a legesztétikusabb összehasonlítás, de képes közvetíti magát az elképzelést.

Az egyiptomi múmia, és a mumifikálódott magzata jól látszikForrás: Ejsmond et al., J. Archaeol. Sci., 2022

Hozzátette: a holttestekben a vér pH-ja – beleértve a méh tartalmát is – jelentősen csökken és savasabbá válik, az ammónia és a hangyasav koncentrációja idővel nő. A test elhelyezése és feltöltése nátronnal (száraz tómederből gyűjtött sókeverék, amelyet az ókori egyiptomiak a testek szárítására és fertőtlenítésére használtak) jelentősen korlátozta a levegő és az oxigén hozzáférését.

A végeredmény egy szinte hermetikusan lezárt méh, amelyben a magzat található.

A szakemberek eleinte abban sem voltak biztosak, hogy valóban egy magzatot találtak. Ahogy fogalmaztak, a magzati csontok az első két trimeszterben nagyon gyengén mineralizálódnak, ami azt jelenti, hogy a konzervációs folyamatok után eleve nehezen észlelhetők. Ráadásul a „Titokzatos Hölgy" holtteste belsejében zajló savasodási folyamatok ezt tovább ronthatták volna. Ez a tudósok szerint nem különbözik a tőzeglápokban végbemenő természetes mumifikációs folyamattól, ahol az erősen savas környezet „pácolja" a lágyszöveteket, de az ásványi anyagokat kivonja a csontokból.

Ezzel is hittek az újjászületésben

A Journal of Archaeological Science tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a „Titokzatos Hölgy" teste és a magzat teste eltérően mumifikálódott. Az anyát nátronnal mumifikálták, míg a magzat a lezárt méhében keletkező savas környezetben mumifikálódott. Ráadásul a magzat csontjaiból kilúgozott ásványi anyagok magának a magzatnak a lágy szöveteiben, illetve a körülötte lévő méhben rakódtak le, ami a vártnál magasabb ásványianyag-tartalmat eredményezett.

A Warsaw Mummy Project új kutatása szerint a konzerválás a nő testének elsavasodása révén történhetett a bomlás soránForrás: Ejsmond et al., J. Archaeol. Sci., 2022

Az eredmények azt sugallják, hogy valószínűleg más várandós múmiák is rejtőzhetnek a múzeumi gyűjteményekben, amelyeket a lágyszövetek alapos vizsgálatával azonosítani lehet. Ez viszont segíthet a régészeknek és antropológusoknak kideríteni, vajon hogyan maradhatott a magzat sértetlen, miközben a „Titokzatos Hölgy" szerveit eltávolították a mumifikációs folyamat során.
Talán a túlvilági újjászületéshez kapcsolódó, korabeli hit miatt történt így – mondta Marzena Ożarek-Szilke, Varsói Egyetem biorégésze, aki a kutatást vezette. – Még mindig nehéz következtetéseket levonni, mivel egyelőre úgy tűnik, hogy ez az egyetlen, eddig vizsgált várandós múmia.

A csapat elemzése azt is megállapította, hogy a magzat helyzete és a szülőcsatorna zárt állapota miatt a nő nem a szülésbe halt bele. A „Titokzatos Hölgy" 20 és 30 év közötti volt, amikor elhunyt és a terhessége pedig 26 és 30. hetében járt.