Összességében nőtt a balatoni nádasok területe öt év alatt, de csak a szárazföldi kiterjedésüknek köszönhetően; a minőségük ugyanakkor romlott - közölte az új balatoni nádtérképet elkészítő munkacsoport vezetője az MTI-vel.

Ötévente készül átfogó felmérés a nádasok állományáról

Pomogyi Piroska hidrobiológus kifejtette: a Balaton növényzetének felmérését ötévenként végzik el. Az új nádtérkép 2020-as légi fotók és terepbejárások alapján készült el az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz tartozó VIZITERV Environ Kft. megbízásából.

Jelenleg még a 2015-ös légi fotók alapján készített nádtérkép van érvényben,

az alapján adnak ki engedélyeket.

A Balaton ökológiai egyensúlyában és a víz minőségében is fontos szerepet játszanak a partmenti nádasokForrás: Wikimedia Commons/Derzsi Elekes Andor

Ezért és a készülő vízparti tervek miatt is fontos az új nádtérkép hatályossá válása, amelyről az illetékes Veszprém Megyei Kormányhivatal dönt majd – mondta. 

Beszélt arról is, hogy a tó jogi partvonalán belül található nádas területe az 1217 hektárnyi sokéves átlaghoz képest 2020-ra 9 hektárral csökkent. A 2015-ös felvételek szerint 3,6 hektárról, 2020-ban már 12,6 újabb hektárnyi területről tűnt el nádas, ami azt is mutatja, hogy több mint háromszorosára nőtt a nádirtási aktivitás öt év alatt - fogalmazott.

A Sentinel-2 műhold felvétele a Balatonról, a vizfelületen látható smaragdzöld árnyalatokat, többek közt a tó kémiai összetétele és a tóban élő mintegy 2000 algafaj hozta létreForrás: Wikimedia Commons/European Space Agency, ESA

Összességében így is nőtt a balatoni nádasok kiterjedése, mivel a tó jogi partvonalán kívüli parti részeken a Balaton vízszintjének emelése miatt a 481 hektárnyi sokéves átlaghoz képest 570 hektárra emelkedett a nádas területe – summázta.

Az illegális építkezések jelentik a legnagyobb gondot

A szakember hangsúlyozta, örömre nincs ok, mivel a tó vízminőség- és partvédelmében, valamint az élővilág megőrzésében kulcsfontosságú nádasok minősége tovább romlott az utóbbi években. Ennek oka 90 százalékban az, hogy hosszú évek óta folyamatosan nő az illegális bejárók, feltöltések, kikötők száma - tette hozzá.

Ilyen látványt nyújt a Balaton a Fűzfői-öböl felől a magasbólForrás: Elter Tamás

Azzal, hogy megbontják az összefüggő nádast, kiteszik a hullámzás eróziójának,

az idegenhonos növények betelepülésének - magyarázta Pomogyi Piroska. A minőségromlást mutatja, hogy jelentősen csökkent a jó besorolású, köztük a gazdaságilag is hasznosítható nádasok területe. Míg 2008-ban 371 hektár, 2015-ben 157 hektár, 2020-ban már csak 112 hektár volt ez utóbbiak területe a Balatonnál az adatok szerint.

Fonyódi panoráma. Fontos a természetes partszakaszok megóvásaForrás: Wikimedia Commons/Verőczi Zoltán

A munkacsoport vezetője megjegyezte, a 30 centiméteres felbontású légi fotókon pontosan beazonosítható minden illegális vízi bejáró, feltöltés és kikötő, ami segítheti a vízügyi és a természetvédelmi hatóság fellépését.

Kiemelt védelemben részesülnek a természetes partszakaszok

Pomogyi Piroska kitért arra is, hogy a Balaton pár évvel ezelőtt emelt vízszintjének hosszú távú hatása még bizonytalan, de az már látható: ott, ahol léteznek természetes partszakaszok, és a vízben lévő nádas meg tudja őrizni a kapcsolatát a szárazföldi nádassal, nincs probléma.

A "magyar tenger" panorámaképeForrás: Wikimedia Commons/Szekely Istvan

Megjegyezte, a 2018-as területrendezési törvény nem véletlenül védi kiemelten a természetes partszakaszokat, azonban a jogalkotók még adósok a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelettel, amely pontosan, térképileg is meghatározza ezek helyét, kiterjedését.

(Forrás: MTI)