A szennyezés az elfelejtett globális krízis és ezt meg kell oldanunk most

Így néz ki közelről a lakatlan Henderson-sziget, műanyag hulladékkal szennyezett partvonala.

A pandémia átmenetileg csökkenthette a globális fogyasztást és üvegházgáz kibocsátásokat, de a szennyezés szempontjából óriási mennyiségű szemetet szaporított. Nagy mennyiségű eldobott maszk és más orvosi hulladék került a természetbe. Minden laterális áramlási teszt hét darab nem újrahasznosítható hulladékot eredményezett, ezek most valószínűleg hulladéklerakókban vannak.

Új szennyezőforrást jelentett a pandémia

Egy viszonylag új kutatás feltárta a Covid-19 járvány okozta sokkoló szeméttöbbletet. A tanulmány úgy becsli, hogy 2021 augusztusára a pandémia 8,4 millió tonna olyan műanyag hulladékot generált, ami a környezetbe került ahelyett, hogy megfelelően helyezték volna el. Az ilyen rosszul kezelt hulladék többek között az óceáni műanyagszennyezés egyik fő forrása.

A Srí Lanka-i haditengerészet személyzete a történetének legnagyobb műanyagszennyezése során, az X-Press Pearl konténerhajó katasztrófája miatt takarít meg egy tengerpartot Forrás: Chamila Karunarathne/EPA

A pandémia előtt együttesen körülbelül 32 millió tonna illegális hulladékot raktunk le évente. Az extra 8.4 millió tonna fokozza a nyomást egy már amúgy is kontroll nélküli globális műanyaghulladék problémán, írják a kutatók.

Tavaly az ENSZ bejelentette, hogy a hulladék és a szennyezés planetáris krízis, ami egyenértékű a klímaváltozással és a biodiverzitás veszteséggel, és hogy ezt a hármat együtt kell kezelni.

Azonban mostanáig ez utóbbi krízis csak egy távoli harmadik volt a globális környezeti problémák hierarchiájában. Ennek oka részben az adathiány volt, mivel meglehetősen nehéz számszerűsíteni a hulladékképződést és a szennyezést.

űanyag pellet egy partra mosódott, elpusztult halban a Wellawatta közelében, Srí Lankában Forrás: Saman Abesiriwardana/Pacific Press/Rex/Shutterstock

De ha bármi kétség is volt eddig a probléma nagyságát illetően, az új kutatás eloszlatja ezt. Azt állítja, hogy a hulladék képződés és a szennyezés mértéke átlépte a Rubicont, amit „planetáris határnak" hívnak, és ez már potenciálisan a Föld lakhatóságát fenyegeti.

A kilenc ökológiai határból négyet már átléptünk

A planetáris határ fogalma 2009-re datálódik vissza, amikor egy Johan Rockström által vezetett kutatócsoport a Stockholmi Egyetemen megpróbálta meghatározni, amit ők úgy hívnak hogy „biztonságos működő tér a emberiség számára". Kiválasztottak 9 globális paramétert, amik figyelemreméltóan stabilak maradtak az elmúlt 10 ezer év alatt, beleértve a klímát, a biodiverzitást, a talajdegradációt és szennyezést.

A világtengerbe évente több mint 10 millió tonna műanyaghulladék kerül Forrás: Zak Noyle/Foundation for Deep Ecology

2015-ben a kutatócsoport bejelentette, hogy ebből a határból négyet – bioszféra integritás, klímaváltozás, földhasználat, és a nitrogén s foszfor ciklusok – már átléptünk.

Így néz ki közelről a lakatlan Henderson-sziget, műanyag hulladékkal szennyezett partvonala. Forrás: https://www.origo.hu/tudomany/20170731-a-muanyagszennyezes-a-globalis-klimavaltozashoz-hasonlo-fenyegetest-jelent.html

A szerzők azt állítják, hogy a vegyszerek globális gyártása 50-szeresére nőtt 1950 óta, és 350 ezer szintetikus vegyszer van jelenleg a piacon,

és a legtöbbnek nem becsülték fel megfelelően a környezeti toxicitást sem.

A csapat úgy becsüli, hogy körülbelül 200%-kal túlhaladtuk már ezt a határt, és egyhamar nem fogunk visszalépni a határon belülre. A globális vegyipari termelés előreláthatólag meg fog triplázódni 2050-re. De amíg a Covid-19 hulladék talán csak a 21. század első nagy pandémiájának emléke marad, addig a többi probléma továbbra sem veszít az aktualitásából.

(Forrás: New Scientist)