A Science magazinban most megjelent régészeti tanulmány szerint a Homo sapiens jóval korábban merészkedett a neandervölgyi területekre Európában, mint azt korábban a tudósok gondolták. A régészeti felfedezések eddig ugyanis azt mutatták, hogy a neandervölgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el az európai kontinensről, röviddel „unokatestvérük", a H. sapiens érkezése után. De nincs bizonyíték a két csoport találkozására. Az új kutatások azt is jelentik, hogy a Homo sapiens már 10 ezer évvel korábban megjelent, mint azt eddig feltételezték.

Olyan, mint egyfajta neandervölgyi Pompeji

A Ludovic Slimak, a Toulouse Egyetem munkatársa által vezetett régészekből és paleoantropológusokból álló csapatának új felfedezése mintegy 54 ezer évvel korábbra „tolja vissza" a Homo sapiens érkezését Nyugat-Európába.

A Science Advances tudományos szaklapban most publikált, új kutatás másik figyelemre méltó megállapítása az, hogy a két emberféle valószínűleg felváltva (vagy akár együtt) élt a mai dél-franciaországi Rhone régióban található Mandrin néven ismert barlangban. A régészeti leletek tehát azt bizonyítják, hogy a 18. századi francia népi hősről elnevezett, Marseille-től 140 kilométerre északra lévő barlangot rövid ideig együtt használta a két emberféle, bár a modern ember ottléte csak tiszavirágéletű volt, mintegy negyven évig tartott, utána évezredekre újra a neandervölgyiek vették át a hatalmat.

Fiatal neandervölgyi rekonstrukciója a Krapina Neandervölgyi MúzeumbanForrás: Hemis via AFP/FRUMM John / hemis.fr/Frumm John

A mandrini lelőhelyet még 1990-ben tárták fel először, ahol a kutatók rétegenként több mint 80 ezer éves régészeti maradványt találtak.
A mandrin olyan, mint egyfajta neandervölgyi Pompeji, csak katasztrófális események nélkül – mondta Ludovic Slimak, a neandervölgyi társadalmak specialistája az AFP hírügynökségnek, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – A barlangban azonban folyamatosan töltődik fel a homok, amelyet az erős szél, az úgynevezett Mistral rakott le fokozatosan.

Neandervölgyi férfi és nő rekonstrukciója a németországi mettmanni Neandervölgyi MúzeumbanForrás: dpa Picture-Alliance via AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Federico Gambarini

Csapata feltárt egy réteget, az úgynevezett „E-réteget", amely legalább 1500 vágott kovakő „pontot" tartalmazott, finomabban kivitelezve, mint a fenti és lenti rétegekben lévő pontok. Ahogy arra a szakember rámutatott, ezek a „pontok" nagyon kis méretűek, némelyikük egy centiméternél is rövidebb, de

„a legközelebbi milliméter pontossággal szabványosak, amit a neandervölgyieknél a tudósok még egyáltalán nem láttak".

Magyarázata szerint ezek valószínűleg olyan nyílhegyek lehettek, amelyeket akkoriban még nem ismertek Európában. A tudós ezt a „terméket" az úgynevezett neroni kultúrának tulajdonítja, amely a Rajna környékének több helyszínhez kapcsolódik.

Meglepte a kutatókat a tejfogak felfedezése

2016-ban Slimak és csapata felkereste a Harvardon található Peabody Múzeumot, hogy összehasonlítsa felfedezéseit a Libanon-hegy lábánál található Ksar Akil lelőhelyről származó faragott kövületek gyűjteményével, amely a Homo sapiens keleti terjeszkedésének egyik fő helyszíne a Földközi-tengernél. Új technológiákat használva a kutatók 54 ezer évesre tették egyes leletek korát, ami azt jelenti, hogy a modern ember 10 ezer évvel korábban megjelent itt, mint bárhol másutt Európában. Az alkalmazott technikák közötti hasonlóság meggyőzte a kutatót, hogy a mandrini lelőhelyen található leletek a Homo sapiens első nyomai Európában. Az „E rétegben" talált tejfog pedig megerősítette a gyanúját.

Egy neandervölgyi koponyájaForrás: AFP/Stephane De Sakutin

A Mandrin-barlangban összesen kilenc fogat találtak, amelyek hat egyénhez tartozattak.

Ezeknek az ősi fogaknak a vizsgálatát Clement Zanollira, a Bordeaux-i Egyetem paleoantropológusára bízták. Az orvosi szkennelési technológiához hasonló mikrotomográfia alkalmazásával egyértelmű volt az eredmény. Az „E rétegből" származó tejfog volt az egyetlen modern emberi fog, amelyet a helyszínen találtak.A londoni Természettudományi Múzeum közleménye szerint „egy modern embergyerek fosszilis őrlőfoga a legkorábbi ismert bizonyítéka a modern ember létezésének Nyugat-Európában".

Ilyen hegyeket használtak a Homo sapiensek a vadászathozForrás: Max Planck Intézet

A régészeti csapat egy úttörő technikát is alkalmazott, hogy elemezni tudja a barlang falait átitató koromrétegeket és az ősi tüzek nyomait. Eredményeik bizonyították, hogy „a modern emberi populáció körülbelül 40 éven át megszállta a franciaországi területet."

A Mandrin-barlang lakói sűrűn váltogatták egymást

A Mandrin-barlangban tehát apró tárgyak százezreit találták meg, amelyek egyaránt tulajdoníthatók a neandervölgyi és a modern embernek, miközben a kutatók felleltek olyan, fejlettebb szerszámokat is - köztük nyílhegyként vagy vágásra, dörzsölésre használt hegyes kőeszközöket -, amelyek más lelőhelyek tanúsága szerint a modern emberhez kötődnek.

A ma élő emberek a Homo sapiens („értelmes ember”) faj, ezen belül a mai ember (Homo sapiens sapiens) alfaj tagjaiForrás: Genetic Literacy Project

Ugyanebből a korszakból származó hasonló eszközöket találtak 3000 kilométerre odébb, a mai Libanon területén is, ami arra utal, hogy a közös kultúrán osztozó modern emberek átkeltek a Földközi-tengeren – közölte Ludovic Slimak, a Toulouse-i Egyetem régésze, a kutatás vezető szerzője a tanulmányban.

Bár a kutatók nem találtak bizonyítékot arra, hogy létezett volna bármiféle kulturális csere a neandervölgyi és a modern ember között a franciaországi lelőhelyen,

önmagában az is jelentőségteljes, hogy a Mandrin-barlang lakói sűrűn váltogatták egymást,

legalább egyszer előfordult, hogy a barlang egy éven belül kétszer is gazdát cserélt.
A leletek megkérdőjelezik azt a feltevést, hogy 45 ezer évvel ezelőttig kizárólag a neandervölgyi ember lakta (Nyugat-)Európa legnagyobb részét – mutatott rá Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem paleoantropológusa. – Az eddigi uralkodó tudomány feltevés szerint a modern ember csak 45-43 ezer évvel ezelőtt érte el Európát.

Térkép a Homo sapiens Afrikából történő kirajzásáról. A korai próbálkozásokat (kékkel jelölve) a mai Izrael és Görögország területén a neandervölgyiek még megállították,a későbbi terjeszkedésnek (piros) viszont már nem tudták útját állniForrás: Origo

Ludovic Slimak szerint a Mandrin-leletek arra utalnak, hogy a Rhone-völgy kulcsfontosságú kapocs lehetett a földközi-tengeri partvidék és az európai kontinens között. Ahogy fogalmazott, „az ősi világ egyik legfontosabb migrációs folyosójával van dolgunk."A Mandrin-barlangban dolgozó tudósok a jövőben több, más kutatási eredményt is szeretnének publikálni a rengeteg adat alapján, amelyet a lelőhelyen gyűjtöttek az évtizedek során. Ludovic Slimak úgy gondolja, a térségben előforduló erős, hideg, északnyugati szél, a misztrál által a barlangban folyamatosan lerakott homok segített megőrizni kincsek olyan bőségét, amely így vetekszik más híres lelőhelyekével.

(ORIGÓ TUDOMÁNY, MTI/AP/APA)