A pókhálók az ismert természeti világ legérzékenyebb füleiként működhetnek

Egy nőstény hídpók (Larinioides sclopetarius).

A hídpók (Larinioides sclopetarius) a hálóját a közelben repülő rovarok által keltett hangok érzékelésére használja, hogy felkészüljön a zsákmányolásra.

Egyes pókfajok hálójukat akusztikus antennákként használva felfogják a levegőben terjedő hangokat, és mivel a pókselyem rendkívül érzékenyen reagál a vibráló levegőmolekulákra, a pókhálók a természeti világ legérzékenyebb dobhártyáiként működhetnek. Az már régóta ismert, hogy a pókok a hálójukba gabalyodott prédát úgy érzékelik, hogy a lábízületeik körül lévő érintőszerveikkel detektálják a selyem rezgéseit.

Egy keresztespók által szőtt háló Forrás:https://www.mme.hu/ablaknak_utkozes

Most Jian Zhou, az Argonne Nemzeti Laboratórium gépészmérnöke és kollégái bizonyítékot találtak arra, hogy a hídpókok a hálóikkal képesek a levegőben terjedő hanghullámok nagy felbontású érzékelésére. A tudóscsoport 60 hídpókot üvegkamrákba helyezett, benne faállványokkal, amelyeken a pókok kör alakú hálókat szőttek. A csapat aztán 200 hertzes hangokat játszott - ez hasonló a zümmögő rovarok által keltett hangok frekvenciájához – mindegyik pókra és hálójára 3 másodpercig, 3 méterrel arrébb lévő hangszórókból.

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a pókok a hálóik segítségével még az emberi fül számára hallhatatlan hangokat is képesek érzékelni ( a kép illusztráció) Forrás: University of Georgia

A következő néhány másodperc alatt a pókok 90 %-a vagy leguggolással, vagy lelapulással, továbbá a mellső lábait felemelve, illetve enyhén megfordulva reagált, azt sugallva, hogy jól érzékelték a távoli hangokat.

A hálók bal, vagy jobb oldala felé sugározva a hangokat azt találták a kutatók, hogy egyes pókok még azt is pontosan felmérték, honnan érekzenek a zajok.

12 tesztelt pókból 5 fordult a hangforrás irányába, míg a többiek ott maradtak, ahol voltak.

Egy nőstény hídpók (Larinioides sclopetarius). Forrás: https://www.newscientist.com/article/2308093-spider-webs-may-act-as-most-sensitive-ears-in-known-natural-world/

A tudóscsoport megvizsgálta, hogy vajon a hálók akusztikus szenzorként működnek-e, 100 és 10.000 hertz frekvencia tartományú hangokat játszva a hálók irányába. Lézert használva, hogy feltérképezzék a hálók nanoskálájú mozgásait, amint a hangokat kivetítették a hálókra, kiderült, hogy a selyemszálak ugyanolyan sebességgel mozognak, mint a közvetlenül körülöttük lévő levegőmolekulák, átadva a tesztelt frekvenciák teljes skáláját.

Forrás: pexels.com

Ez a tulajdonság a pókhálókat sokkal érzékenyebbé teszi mint az összes ismert állati dobhártyát, amelyek membránként reagálnak a levegőben terjedő hanghullámokra.

A frekvenciatartomány érzékenysége azt jelenti, hogy a hálók egyaránt érzékelik a ciripelő tücskök, a madarak és a zümmögő rovarszárnyak által keltett hangokat.

Hogy kizárják annak lehetőségét, miszerint a pókok a levegőben terjedő hangokat esetleg egy ismeretlen testrészükkel érzékelik, a csapat egy kis hangszórót használt, hogy minden egyes pók hálójának csak egy kis területére irányítsa a hangsugarat, távol onnan, ahol a pók ült. Ezek a hangok elég gyengék voltak ahhoz, hogy érzékelhetetlenek legyenek, de ennek ellenére a pókok egyharmada mégis reagált a rezgésekre, azt sugallva, hogya hálóik segítségével "hallgatóznak".

A pókok bámulatos képességekkel rendelkeznek Forrás: Anatoliy Ozernoy

A kutatók most azon töprengenek, vajon képesek-e a hídpókok és más pókfajok úgy hangolni a hálójikat hogy kiszűrjék a helyi háttérzajokat. Az eddigi kutatási eredményeket megismerve nagyon is lehetséges, hogy ez így van, bár még több kutatás szükséges ahhoz, hogy ezt megállapíthassák.

(Forrás: New Scientist)