A világ első polipfarmja állatjogi vitákat váltott ki

Kékgyűrűs polip (Hapalochlaena).

A tenger gyümölcsei iránti megugrott kereslet hatására egy spanyol cég jövőre azt tervezi, hogy megnyitja a világ első kereskedelmi polipfarmját. Ám ahogy a tudósok egyre több ismeretet szereznek a rejtélyes állatokról, úgy erre több az arra vonatkozó figyelmeztetés is, miszerint egy ilyen kezdeményezés etikai és környezeti katasztrófához vezethet.

Az első kereskedelmi polipfarmot a spanyol Nueva Pescanova akvakultúra nyitná meg, amelyet a vállalat „globális mérföldkőnek' nevezett. A több millió dolláros, gigaberuházás jelenleg a helyi hatóságok környezetvédelmi jóváhagyására vár. A döntés több évtizedes kutatás eredménye, amely során a cég tökéletesítse az ipari méretű tenyésztéshez szükséges feltételeket.

A tervek szerint 2026-ig évente körülbelül 3000 tonna poliphúst „állítanának elő".

A poliphús népszerűsége csaknem megkétszereződött az elmúlt évtizedben, ezért a vállalkozás arra számít, hogy valószínűleg nyereséges lesz. Ezt tetézi, hogy a jelenlegi kereslet kielégítése pusztán óceáni halászattal nem fenntartható.

Kékgyűrűs polip (Hapalochlaena). Forrás: SchisCom

Szakemberek úgy vélik, hogy míg az akvakultúra keretein belül történő poliptenyésztés csökkentené a vadon élő populációkra nehezedő nyomást, gyakorlatként régóta vita forrása a fogságban tartott és tenyésztett állatok magas mortalitási aránya miatt.

Az állatok tenyésztésére irányuló korábbi erőfeszítések során ugyanis magas elhullási számot regisztráltak, miközben a vadonban befogott polipok tenyésztésére irányuló kísérletek az agresszióval, a kannibalizmussal és az öncsonkítással kapcsolatos problémákba ütköztek. A farm tulajdonosa azonban azt állítja, hogy a tartási viszonyok optimalizálásával kiküszöbölte ezeket a tényezőket.

Nem sikerült azonban mindenkit meggyőzniük: amióta 2020-ban megjelent a „Tanítóm a polip" (My Octopus Teacher) című dokumentumfilm egy filmrendező és egy polip barátságáról, egyre nő az aggodalom az állatok jóléte iránt.

Tavaly a London School of Economics kutatói 300 tudományos tanulmány áttekintése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a polipok érző lények, amelyek képesek megélni a szorongást, a fájdalmat és a boldogságot. Ennek következményeként a lábasfejűek „érző lény" státuszt kaptak az Egyesült Királyságban.

A nyolckarú polip világszerte elterjedt a mérsékelt övi tengerekben Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks

A polipok rendkívül intelligensek és rendkívül kíváncsiak; és köztudott, hogy nem boldogok a fogság körülményei között

– mondta a Reutersnek Raul Garcia, a WWF természetvédelmi szervezet spanyolországi halászati tevékenységeinek vezetője.

Az Európai Unió állatjóléti törvényei egyelőre nem vonatkoznak a gerinctelenekre, és bár Spanyolország szigorítja állatvédelmi jogszabályait, a polipok ebbe nem tartoznak bele.