Olaszországból származhat a világhírű jégkorszaki willendorfi Vénusz

A világhírű prehisztorikus termékenység szobrocska, a willendorfi Vénusz

Olaszországból származhat, vagy legalábbis ottani kőzetből készülhetett és talán a Kárpát-medencén keresztül került az ausztriai Wachau vidékére a willendorfi Vénusz, egy 11,1 centiméteres, női alakot formázó szobrocska, a prehisztorikus művészet egyik ikonja - állítják osztrák kutatók, akik minden korábbinál szélesebb körű összehasonlító vizsgálatokat végeztek a termékenységszimbólumnak és talizmánnak vélt egyedülálló figura anyagával.

Jura korú kagylóhéjat rejt a szobrocska belseje

A vörösre festett figurát, amelyre Szombathy József régész bukkant 1908-ban az alsó-ausztriai Willendorf in der Wachau közelében található őskőkori lelőhelyen, egy porózus mészkőféléből, oolitból, más néven ikrakőből faragták, amely egyáltalán nem jellemző a lelőhely környékére. A kőzet fellelési helyét eddig leginkább Csehországban, Brno közelében sejtették.

A világhírű prehisztorikus termékenység szobrocska, a willendorfi Vénusz Forrás: Flickr/Nisudapi

A Bécsi Egyetem kutatói azonban Gerhard Weber vezetésével nagyfelbontású mikro-CT-vel világították át a szobrocskát, és megállapították, hogy annak belseje nagyon egyenlőtlen. A ritka kőzet pontos változatának megállapítása segített megfejteni a figura eredetének rejtélyét.

Pleisztocén tájkép a Würm-galciális, az utolsó nagy eljegesedés idején, ami 12 ezer éve ért véget Forrás: Wikimedia Commons

Egy szerencsés véletlen folytán már a kezdet kezdetén sikerült kizárni, hogy a willendorfi Vénusz a Bécsi-medencében lévő oolitlelőhelyek valamelyikéről származna:

anyagában találtak egy jura kori, vagyis legalább 145 millió éves kagylóhéjdarabot,

míg a Bécs környékén található ikrakőlelőhelyek legfeljebb 32 millió évesek.

A Gravetti-kultúrából származó női figura, a willendorfi Vénusz a pleisztocén végén, mintegy 30 ezer éve készülhetett Forrás: Wikimedia Commons/Bjørn Christian Tørrissen

A Bécsi Természettudomány Múzeum geológusai végül 1800 kilométeres körzetben 33 kőfejtőből szereztek be oolitmintát, Franciaországtól Ukrajnáig, Észak-Németországtól Szicíliáig.
Az összehasonlító vizsgálatokból kiderült, hogy a willendorfi Vénusz anyaga "még csak megközelítőleg sem" volt ugyanolyan, mint bármelyik ikrakő, amely 200 kilométeres körben található, így kizárták, hogy a figura a mai Ausztria vagy Csehország területéről származna, ahol eddig feltételezték az eredetét.

Több száz kilométeres vándorlás után kerülhetett a mai Ausztria területére

Geoarcheológusok 2008-ban, a lelet megtalálása után 100 évvel publikáltak egy tanulmányt, amely mikroszkóppal végzett vizsgálatok eredményeként a Willendorftól 138 kilométerre lévő, Brno melletti Stránská Skála-dombon vélte megtalálni a szobor alapanyagát alkotó kőzetet.

A willendorfi Vénusz különböző helyzetekben Forrás: Georgi Georgijev

A Bécsi Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint azonban a prehisztorikus idol, egy maga nemében egyedülálló műalkotás anyaga "határozottan nem" onnan származik, hanem "a bizonyossággal határos valószínűséggel" Észak-Olaszországból, a Garda-tó közelében található Ala településről. - A szobrocska anyaga és az Alában található kőzet között "statisztikailag" nem mutatható ki különbség - írták a Scientific Reportsban hétfőn megjelent tanulmányukban.

Talán valós személy szolgált a prehisztorikus szobrocska mintájául Forrás: History of Art and Design

Eszerint a gyűjtögető-vadászó életet élő kőkorszaki emberek hosszú, több száz kilométeres utat tettek meg a termékenységidollal - vagy legalábbis a kőzettel, amelyből készült - az Alpoktól délre fekvő térségből az Alpoktól északra fekvő Duna-vidékre. A kutatók szerint ez a vándorlás hosszú évekig, sőt nemzedékeken át tarthatott.

Nagyjából 30 ezer éve került a földbe

"Az akkori emberek vadászok és gyűjtögetők voltak, akik a mindenkori klímától és a zsákmányállathelyzettől függően vándoroltak egyik helyről a másikra, lehetőleg a folyók mentén" - mondta el az APA osztrák hírügynökségnek Gerhard Weber.

Cro-magnoni emberek barlangi medvére támadnak a késői pleisztocén korban. Forrás: Zdenek Burian

A kutató szerint a willendorfi Vénusz feltehetőleg az Alpok megkerülésével,

a Kárpát-medencén keresztül jutott el az alsó-ausztriai Wachauba, ahol 30 ezer éve a földbe került,

de az sem kizárt, hogy az Alpokon keresztül, az Etsch, az Inn és a Duna folyása mentén. Ez esetben a megtett út ugyan több mint 730 kilométer lenne, de legalább a tengerszint feletti 1000 méteres magasság alatt maradna.

Forrás: AFP

Ha az idol mégsem Olaszországból származna, akkor a legvalószínűbb alternatíva a Donyec-folyó partján fekvő kelet-ukrajnai Izjum lenne. A Harkivhoz közelében fekvő város azonban légvonalban 1600 kilométerre van Willendorftól, és az ottani ikrakő sem illik össze annyira a Vénuszéval, mint az olaszországi oolit.

(Forrás: MTI/APA)