Nem csak újszülötteknél alakulhat ki sárgaság, bár náluk viszonylag gyakori és jól kezelhető a jelenség. Azonban ha felnőttként szembesülünk a besárgult szemfehérjével és bőrrel, mindenképpen orvoshoz kell fordulnunk – figyelmeztet dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus.

Mi okozza a sárgaságot?

A sárgaság akkor alakul ki, amikor túl sok a sárgás színű epefesték, vagyis a bilirubin a vérben. A bilirubin alapvetően a vörösvérsejtekben található, és amikor ezek a sejtek lebomlanak, a máj kiszűri a bilirubint a véráramból, vízoldékonnyá alakítja, és az epébe juttatja. Az epevezetéken keresztül a nyombélbe jut, majd nagyobb részben a széklettel kiürül, kisebb részben pedig a bélből visszaszívódik. Ha a rendszer valahol meghibásodik, a bilirubin felhalmozódik és sárgásra színezi a bőrt, a nyálkahártyákat és a szemfehérjét.
Az úgynevezett sárgaságnak 3 típusa ismert: a máj előtti fázis, a máj eredetű és a máj utáni fázis.
Ezek a fázisok a sárgaság okának helye szerint különülnek el. A máj előtti fázisban nem magában a májban található a probléma, hanem valamilyen ok miatt (ami vizsgálandó!) erőteljesebb a vörösvérsejt pusztulás, ez emeli meg a bilirubin szintet. A máj eredetű sárgaság értelemszerűen a májból ered, elsősorban a hepatitisz, a májgyulladás okozhat sárgaságot. A máj utáni típus az úgynevezett elzáródásos icterus, ami az epefeldolgozás valamilyen zavarára utal. Legismertebb formája a Gilbert-kór, ami egy kezelést nem igénylő állapot.

Gyakori okok a sárgaság mögött

- Hepatitisz

Leggyakrabban a vírusos májgyulladás miatt alakul ki sárgaság, akut vagy krónikus formában. A víruson kívül drogok és autoimmun betegségek is okozhatnak hepatitiszt, amely mindenképpen kezelendő.

- Alkoholos májbetegség

8-10 év alkoholfüggőség már komolyan károsítja a májat, kialakulhat májgyulladás és alkoholos májcirrózis is – tünetként pedig a sárgaság.

- Elzáródott epevezeték

Epekő, daganat és egyes májbetegségek is blokkolhatják az epevezetéket, amelyeken keresztül az epe az epehólyagból és a májból a vékonybélbe jut. A probléma jellegzetes tünete a sárgaság.

- Bizonyos gyógyszerek

Egyes fájdalomcsillapítók, fogamzásgátlók, szteroidok, penicillin okozhatnak mellékhatásként májproblémákat, amelyek sárgasággal járhatnak.

Laborparaméterek: GOT, GGT, GPT, bilirubin. A GOT, másnéven glutamát-oxálacetát aszpartát aminotranszferáz enzim az aminosavak anyagcseréjében vesz részt. A GGT azaz gamma-glutamil transzferáz a máj, hasnyálmirigy és a vese által termelt enzim. Legfőbb előfordulási helye a vese, ellenben a vérben kimutatható koncentrációja a májból ered. Többek között a májban és a szívben fordul elő. A glutamát-piruvát alanin-aminotranszferáz, más néven GPT egy olyan májspecifikus enzim, amely az aminosavak anyagcseréjében vesz részt.

Forrás: https://www.immunkozpont.hu/immunologia-hirek/verszegenyseg-autoimmun-eredetu-is-lehet

Diagnosztizálási és kezelési lehetőségek

- A látható színeltérésen túl laborvizsgálatokkal tudjuk igazolni az emelkedett bilirubin szintet – ismerteti dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. – A következő lépés, hogy kiderítsük, mi okozza ezt a tünetet, ehhez pedig többféle vizsgálatot lehet elvégezni, például hasi ultrahangot, máj szerkezeti vizsgálatot, illetve súlyosabb esetekben akár biopsziát is. Ezután megkezdődhet a szükséges kezelés. Fontos tudni, hogy nem önmagában a sárgaságot kell kezelni, hiszen az csak egy tünet, ami az alapbetegség kezelésével önmagától rendeződik. Az alapbetegség rendezése pedig minden esetben betegség-függő, lehet például gyógyszeres, életmódváltásra épülő, igényelhet gyógyszerváltást vagy egyszerűen csak nyomonkövetést, súlyos májbetegség esetén esetleg műtétet, májátültetést.

(Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu))