Magyarországon elsőként digitális szőlőtőke nyilvántartó rendszert vezettek be a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében. Ahogy arról az intézmény tájékoztatott, a chiprendszer bevezetésének célja a kutatások gyors hasznosítása, az intézetben összegyűjtött adatok rendszerezése révén a PTE és az agrárszektor versenyképességének növelése.

A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben elindított projekt gyakorlati oldalról, 21. századi megközelítésben, jövőorientáltan segíti a magyar szőlőtermesztést.

Az adatalapú munka az agráriumban ma már nem kényelmi funkciót tölt be, hanem versenyképességi tényező – mondta dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a téma kapcsán héten tartott sajtótájékoztatón, amit az UnivPecs idéz. – Ez ugyanígy van a termelésben, a szőlőnemesítésben, az élet valamennyi területén: az adat kinccsé, értékké vált.

Hozzátette: a magyar szőlészet számára egy olyan kutatási projekt indul el, amely megpróbálja a szőlészet genetikai erőforrásainak megőrzését a génbanki tételek területén is a digitalizációt bevezetni, ötvözve a múltat, a megőrzött régi fajtáinkat és a legújabb technológiát.

A PTE egyik legismertebb „zöld felülete, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet madártávlatbólForrás: PTE/Csortos Szabolcs

Madaras Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének elnöke kiemelte, hogy az intézet génbankján és szőlőnemesítési törekvésein túl egyik fő feladata, hogy kutatóintézetként a borászok és a szőlőtermelők részére szolgáltatásokat nyújtson, ezért is nagyon fontos ez a chiprendszer.

Ezerötszázhetven szőlőfajtából őrzünk tíz darabot fajtánként, ez tizenötezerhétszáz tőkét jelent – hangsúlyozta a szakember. – Amikor az adatfelvételezés eléri azt a szintet, hogy mind a fajtákról, mind a morfológiai és kutatási anyag, kísérleti eredmény fel lesz töltve, akkor a kutatók életét abban fogja megkönnyíteni, hogy össze tudnak hasonlítani tételeket, ezt pár kattintással megtehetik, sokkal pontosabb, hatékonyabb módon.

Világviszonylatban egyedülálló Kárpát-medencei fajtagyűjtemény
A fejlesztés lényege egy RFID chip rendszer, amely már kikerült a szőlőtőkékre és a génbanki állományban őrzött 1570 tétel terepi azonosítását teszi lehetővé pontos GPS koordinátákkal. Az adatok egy felhőalapú adatbázisba kerülnek fel, amely jogosultságtól függően teljes hozzáférést, vagy csupán megtekintést biztosít a felhasználóknak. Az intézeti génbank teljes állományát betekintés szinten mindenki böngészheti majd, és rákereshet a különböző szőlőfajtákra.
Ennek részeként fontos kiemelni a Kárpát-medencei fajtagyűjteményt, amely több mint száz régi Kárpát-medencei fajtából áll, és világviszonylatban egyedülálló, a magyar gyűjtemények közül is a legteljesebb, így egyre nagyobb érdeklődésre tart számot.

A Pécsi Tudományegyetem arra is felhívta a figyelmet, hogy

az intézetben őrzött génbank európai szinten is jelentős értéket képvisel,

és a digitalizációs fejlesztés "olyan komoly előrelépés lehet ennek fenntartásában és fejlesztésében, amely megalapozza a kutatómunkát, illetve európai és nemzetközi szinten is az adatok hozzáférhetőségét és azok felhasználását lehetővé teszi".