A rituálisan lefejezett, óriás méretű és mára kihalt krokodilfélék részben megkövesedett maradványai magyarázattal szolgálhatnak arra, hogyan alakulhattak ki a modern krokodilfajok. A Dél-Kínában most felfedezett új faj a becslések szerint hat méteres hosszúságával környezetének legfőbb ragadozója volt. Az emberi vándorlás és az azt követő vadászat néhány száz évvel ezelőtt a kipusztulásához vezetett, ám a jelenlegi felfedezés hatással lehet az ősi kínai civilizációval kapcsolatos ismereteinkre.

Az emberi fenyegetés vezetett a kihalásukhoz

A kilencedik században, a kínai Tang-dinasztia idején a dél-kínai Guangdong tartományban, a Han folyó deltája közelében élők komoly krokodilproblémákkal küzdöttek és fordítva.

Történelmi beszámolók szerint Han Yu kormánytisztviselő és költő „megpróbálta figyelmeztetni" a hüllőket, sőt egy disznót és kecskét is feláldozott könyörgésképpen, hogy hagyják el a területet. A krokodilok sajnos nem ismerték fel az emberi fenyegetést és a területen maradtak.

Az új bizonyítékok szerint végül ez vezetett a kihalásukhoz.

Most, tizenkét évszázaddal később Minoru Yoneda a Tokiói Egyetem Múzeumának professzora és kutatótársa, Masaya Iijima a japán Nagoya Egyetem Múzeumából, valamint Jun Liu a kínai Hefei Műszaki Egyetem professzora két részben megkövesedett fosszíliát tanulmányozott. A lényeket valószínűleg az időszámításunk előtt 14. és 10. században pusztították el, így bár nem a legendás Han Yu áldozatai lehettek, de létezésük összefügghet ezzel a történettel.

A mára kihalt gaviálféle, a Hanyusuchus sinensisForrás: Masaya Iijima and Hikaru Amemiya

A kutatók így róla nevezték el ezt az új fajt: Hanyusuchus sinensis-nek.Évek óta tanulmányoztam a modern krokodilokat, de bár ez a fajuk már kihalt, a Hanyusuchus sinensis messze a legelképesztőbb lény, akit valaha láttam – mondta Iijima a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Mindenki ismeri a hegyes orrú krokodilféléket és a tompa orrú aligátorféléket, de lehet, hogy kevésbé vannak előttünk a modern krokodilok harmadik családja, a gaviálfélék, amelyeknek sokkal hosszabb és vékonyabb koponyájuk.

Hozzátette: a Hanyusuchus sinensis a gaviálfélék családjába tartozó faj, de ami még izgalmasabb, hogy néhány fontos koponyajegyben osztozik a krokodilok rendjének többi tagjával.

Már az ókori Kínában is csúcsragadozók voltak

Szakemberek szerint ez azért fontos, mert egy évtizedes vitát dönthet el arról, hogy vajon hogyan, mikor és milyen módon fejlődtek a krokodilok a három, ma is a Földön barangoló családdá.
Az úgynevezett hiányzó láncszemnek tekintett fajok mindig jelentős leletnek számítanak, de a Hanyusuchus sinensis más okokból is fontos: elsősorban azért, mert úgy tűnik, az emberiség okozta a faj kihalását. Mindkét fosszilis példány ugyanis kiterjedt bizonyítékokat mutat ádáz támadásokra, sőt lefejezésekre is. A most publikált tanulmány szerzői összekötötték a halálos sebeket a vizsgált korszak fegyvereivel. Azt a következtetést vonták le, hogy egyértelműen az emberek felelősek a Hanyusuchus sinensis kipusztulásáért.

Gaviálok egy indiai homok partonForrás: https://phys.org/news/2018-08-uncovering-sand-impacts-world-rivers.html

A krokodilok csúcsragadozók, és kulcsszerepet játszanak édesvízi ökoszisztémáik fenntartásában – magyarázta Yoneda. – Ez a történelmi krokodilkonfliktus figyelmeztetésül szolgál a jelenben élő emberek számára.

Miközben a tudósok az ősi kínai civilizáció mintegy 4000 évvel ezelőtti megjelenését tanulmányozzák, számos régészeti lelőhelyen találkoztak krokodilcsontokkal, amelyek közül néhány kulturális szempontból is jelentős lehet.

Az új kutatás szerint a kínai gaviál, a Hanyusuchus sinensis komoly nyomot hagyhatott az ősi kínai civilizációban.

A kutatók úgy vélik, hogy a hihetetlen hüllő befolyásolhatott néhány kínai karaktert, sőt talán még a sárkányokról szóló mítoszokat is. Az sem kizárt, ez lehetett az egyetlen hüllő az ókori Kínában, amely embert is „lakmározott".