A középkorban nem sokra becsülték az angol nyelvet

Az angol és magyar lovagokból álló fehér csapat fényes győzelme Pisa mellett

Mindenki hallott Artúr királyról és a Kerekasztal Lovagjairól, pedig igazából a középkori angol nyelvű lovagi irodalom nagyjából 90%-a elveszett – miközben az egykorú ír és izlandi írásos emlékek mintegy háromnegyede fennmaradt. Valószínűleg az angol nyelvnek nem volt nagy presztízse akkoriban.

Az elszeparált közösségekben jobban megőrződtek a kultutális tradíciók

A legfrissebb filológiai kutatások azt mutatják, hogy a Kerekasztal Lovagjainak széleskörű ismertsége kisebbfajta csoda, ugyanis az angol nyelven írott középkori hős- és lovagi költészet többségében nyom nélkül elveszett.

Ezzel párhuzamosan az izlandi és ír nyelven íródott középkori történetek több mint háromnegyede mindmáig megőrződött. Ez a szokatlan mintázat arra utalhat, hogy a kisebb szigetek zárt „ökoszisztémája" jobban kedvezett a kultúra megőrzésének.

Merlin bemutatja a jövőbeli királyt, Artúrt. A világhíres legenda csoda, hogy egyáltalán fennmaradt Forrás: Wikimedia Commons

Az eredmények egy oxfordi szakértőket is tartalmazó nemzetközi kutatócsoporttól származnak, akik az ökológiában használatos statisztikai modelleket alkalmaztak annak megbecslésére, hogy Európa különböző részein

mennyi maradhatott fenn és mennyi veszhetett el a valaha nagybecsű tárgyak és történetek közül.

Az ökológiai megközelítés új perspektívába helyezi a kulturális örökség elvesztésének tanulmányozását, és termékenyen egészíti ki a korábbi kutatásokat.

Artúr és a kerekasztal lovagjainak története a leghíresebb angol középkori legenda Forrás: Wikimedia Commons

A Science folyóiratban megjelent közleményt vezető szerzőként Mike Kestemont, az Antwerpeni Egyetem munkatársa, valamint a KNAW Meertens Intézettől Folgert Karsdorp jegyzi.

Ökológiai módszert alkalmaztak a nyelvészek

„Az ökológiából kölcsönzött statisztikai módszerekkel érdemben hozzá tudtunk adni a korábbi ismeretekhez – nyilatkozta Katarzyna Anna Kapitan ónorvég filológus, az oxfordi Linacre College fiatal kutatója.

– Becsléseink szerint a lovagi és hősi történeteket tartalmazó középkori kéziratok több mint 90 százaléka elveszhetett.

- Ez a szám nagyjából egybevág a könyvtörténészek más megközelítéseken alapuló korábbi kalkulációival.

A középkori irodalom fontos részét alkották a lovagi történetek Forrás: Rival Knights Wiki - Fandom

Azt is meg tudtuk becsülni, hogy maguknak a középkori lovagi és hősi műveknek nagyjából 32 százaléka tűnhetett végleg el az évszázadok során." A csoport az ökológiából ismert „nem látott fajok" modellt használta fel annak felmérésére, vajon mennyi mehetett veszendőbe a középkori történetek közül.

A fennmaradtak közül máig népszerűek Artúr király és a sárkányölő Sigurd hősi legendái,

vagy a Vikingek című tévésorozat révén ismertté vált uralkodó, Ragnar lóðbrok történetei.

Vasbordájú Björn és társa, Hastein a Vikingek című, népszerű sorozatban Forrás: IMBD

A modell becslései a legendák túlélésére, illetve eltűnésére vonatkozóan jól egybevágnak a rendelkezésre álló kevéske történelmi bizonyítékkal.

Sokkal nagyobb arányban őrződtek meg az ír elbeszélések, mint az angolok

A tanulmány jelentős különbségeket tárt fel a középkori művek és kéziratok túlélési arányában aszerint, hogy azok milyen nyelven íródtak. A jelek szerint az ír nyelvű középkori fikciós elbeszélések hagyománya őrződött meg a legjobban, míg az angol nyelvű munkák szenvedték a legtöbb kárt. A kutatók számításai azt mutatják, hogy

a középkori ír regények és kalandos mesék mintegy 81 százaléka mindmáig túlélt,

miközben a hasonló jellegű angol munkákat mindössze 38%-os túlélési ráta jellemzi.

Az angol és magyar lovagokból álló fehér csapat fényes győzelme Pisa mellett Forrás: Pinterest

Hasonlóan alakul a kéziratos kötetek túlélésének aránya, ami 19% az ír és csak 7% az angol példányok esetében. „Feltűnően alacsony a középkori fikciós angol irodalom becsült túlélési aránya – szögezte le Daniel Sawyer, az oxfordi Merton College középkori angol irodalomra szakosodott kutatója.

VIII. Henrik feloszlatta a kolostorokat Forrás: hu.wikipedia.org

– Okolhatjuk ezért a monostorok feloszlatását VIII. Henrik alatt, ami miatt csakugyan sok könyvtár anyaga szétszóratott, de az az igazság, hogy angol nyelvű hőstörténetek eleve nem is nagyon fordultak elő a monostorok és rendházak könyvtári katalógusaiban."

Igencsak korlátozott lehetett az angol nyelv presztízse

„Másik lehetséges magyarázatként azt hozhatjuk fel, hogy az angol nyelvnek igencsak korlátozott volt a presztízse ebben az időszakban – folytatta Sawyer. – Manapság az angolt az egész világon második nyelvként tanulják, ám a középkorban alig volt nemzetközi jelentősége. Különösen a normann hódítást követően a francia volt az, ami Anglia területén a hatalmat és kultúrát szimbolizáló nemzetközi nyelvként szolgált, és a mai Franciaország egyes területei az angol trón alá tartoztak.

IV. (Szép) Fülöp francia király és tanácsadói egy történelmi filmből. A középkorban a francia volt a presztízsnyelv, és a diplomácia, a nemzetközi társalgás nyelve Forrás: IMBD

Ha az Anglia területén normann franciául íródott fikciós irodalmat hozzáadjuk az angol nyelvemlékekhez, akkor kapunk nagyjából a többi nyelvéhez hasonló fennmaradási arányokat.

Ez jól illusztrálja a normann francia nyelv jelentőségét az angol kultúra szempontjából,

egyben azt sugallja, hogy a normann franciául és az angolul íródott hőstörténetek egyazon összefonódó kulturális hagyomány részei."

Legendák sokasága lengi körül Artúr mítoszát Forrás: Wikimedia Commons

Kapitan elmagyarázta: Izlandon egészen más kép rajzolódik ki, ugyanis „a középkori izlandi regék és kalandos mesék közül négyből hármat (77%-ot) ma is ismerünk, pedig az e munkákat megörökítő középkori kéziratoknak csak egyhatoda (17%-a) maradt fenn. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a középkori művek fennmaradását nemcsak a sok könyvtártűz és a könyvek újrahasznosítása befolyásolta, hanem a kulturális termelés „kiegyenlítettsége" is.

Számos középkori kódex esett tűzvész és háborús események áldozatául Forrás: Wikimedia Commons

„Kutatásunk érdekes párhuzamokat tárt fel az izlandi és az ír emlékek között – fejtette ki Kapitan. – Mind az izlandi, mind az ír középkori művek és kéziratok nagy arányban maradtak ránk, és a kiegyenlítettségi profiljuk is hasonló.

Ez azt jelenti, hogy a középkori munkákat megőrző kéziratok átlagos száma egyenletesebben oszlik el, mint az általunk vizsgált többi kultúrkörben. Az Izland és Írország közötti hasonlóság egyik lehetséges oka abban rejlik, hogy az irodalmi szövegek kézi másolásának hagyománya mindkét helyek jóval túlélte a nyomtatás feltalálását."