Száz éve halt meg Széchenyi Ödön gróf, "a tűzpasa"

Széchenyi Ödön török táborszernagyi egyenruhában

Száz éve, 1922. március 24-én halt meg Széchenyi Ödön gróf, a magyar és a török tűzoltóság megteremtője.

Angol mintára teremtette meg a magyar tűzoltóságot, aminek ő volt az első főparancsnoka

A "legnagyobb magyar", Széchenyi István kisebbik fia Pozsonyban született 1839. december 14-én. A nyughatatlan, vállalkozó természetű ifjú huszonegy éves volt, amikor apja halála után Pestre költözött. A közlekedés minden ága érdekelte, sokat utazott és igyekezett összegyűjteni az itthon is alkalmazható újításokat. Az 1862-es londoni világkiállításra látogatva keltette fel figyelmét a világ első, a brit fővárosban működő hivatásos tűzoltósága.

Széchenyi Ödön a fővárosi tűzoltóság parancsnokaként ( egykorú rotációs fametszet) Forrás: Wikimedia Commons/Rusz Károly

(Az 1666-os nagy londoni tűzvész után a biztosítótársaságok az általuk biztosított épületek védelmére állítottak fel kisebb tűzoltó egységeket, ezek együttműködéséből született meg 1833-ban a Fire Brigade.)

Széchenyi két évvel korábban részt vett egy nagycenki tűz oltásában,

de hiába tett tanúságot személyes bátorságról, nyolc ház égett le, mire a tűzvészt sikerült megfékezni. A gróf számára nyilvánvaló volt, hogy az oltást a szervezetlenség, a kapkodás és a hozzá nem értés hátráltatta, ezért határozta el a hazai hatékony, gyakorlott és szervezett tűzoltóság létrehozását.

Ödön a "legnagyobb magyar" Széchenyi István gróf fia volt Forrás: Wikimedia Commons/Ender

Tapasztalatszerzés céljából a kiállítás befejezése után Londonban maradt és jelentkezett a tűzoltóknál. Minden munkában részt vett a laktanya takarításától a tömlők cipelésén és karbantartásán át a tűzoltásig,

így nemcsak elméleti tudásra tett szert, hanem testközelből megismerte a tűzoltók életét is.

Hazatérve, 1863-ban megalakította a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet, majd a lakosság biztonsága érdekében indítványozta a hivatásos tűzoltóság létrehozását is. A 12 tagú szervezet 1870. február 1-jén szintén az ő főparancsnoksága alatt kezdte meg működését.

Hatalmas feltűnést keltett, amikor Pestről Párizsba hajózott

Közben evezős versenyeket szervezett, részt vett a Budapesti Hajósegylet munkájában, megszervezte az Első Magyar Utazási Társaságot, bekapcsolódott az Első Magyar Gőzhajózási Társulat létrehozására indított mozgalomba, támogatta a Balatoni Yacht Egylet létrejöttét.

Széchenyi Ödön sokat tett a balatoni vitorlásélet és hajózés fellendítéséért Forrás: Vitorlás Magazin

A Dunagőzhajózási Társaság hajóin önkéntes szolgálatot teljesített, a Hildegard és a Franz Josef gőzösökön háromszor tette meg oda-vissza a Budapest-Galac hajóutat, hogy csiszolja gépészeti, vízrajzi és kormányosi ismereteit.

Gróf Széchenyi Ödön teremtette meg a magyar tűzoltóságot, amit angol minta szerint szervezett meg Forrás: Wikimedia Commons/

Hajóskapitányi vizsgájának letétele után hatalmas nemzetközi feltűnést keltve Hableány nevű gőzősével Pestről a Duna, Majna, Rajna, Marne, Szajna folyókon keresztül hajózott Párizsba, az 1867-es világkiállításra, ahol Verne Gyula fogadta.

A 43 nap alatt megtett, kétezer kilométeres út híre eljutott III. Napóleon francia császárig,

aki Eugénia császárnéval maga is tett egy utat Széchenyi gőzösén.

Széchenyi gróf gőzöse, a Hableány érkezése Párizsba Forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1a/A_HABLE%C3%81NY_%C3%A9rkez%C3%A9se_P%C3%A1rizsba%2C_1867.jpg

Hajója megkapta a világkiállítás aranyérmét, a gróf pedig a kontinens áthajózásáért a francia Becsületrendet. A következő években sok keserűség is érte, mert számtalan terve bukott meg érdektelenségen, értetlenségen.

III. Napóleon császár a francia Becsületrenddel tüntette ki Széchenyi Ödön grófot Forrás: Wikimedia Commons/ Franz-Xaver Winterhalter

Egyik kedves álma volt a Pest és Buda között megnövekedett forgalom enyhítésére szánt gőzkomp, melynek kivitelezésére még társaságot is alapított, de a vállalkozás ellehetetlenült. Megvalósult viszont az "emelőgép", vagyis a Buda-vári gőzsikló, amelynek ötletét a párizsi világkiállításról hozta magával, a siklót 1870-ben adták át.

Az ő nevéhez fűződik a budavári sikló is Forrás: Wikimedia Commons/

Tőle származik a Sváb-hegyre vezető fogaskerekű vasút, a munkásszálló, a magántávirda, az utcai hirdetőtáblák ötlete, valamint a sínfektetés nehézségeit kiküszöbölő gőzkocsi terve a lóvasút helyett.

Hitelhagyás nélkül kapta meg meg a pasai méltóságot

A török hatóságok 1874-ben nemzetközi diplomáciai nyomásra kérték az akkor már Európa-szerte ismert Széchenyi Ödön segítségét tűzoltóságuk felállításához, miután Isztambulban négy évvel korábban egy hatalmas tűzvészben leégett a brit követség, az amerikai és a portugál konzulátus is.

I. Abdulaziz oszmán szultán hívta meg a török fővárosba Széchenyi Ödön grófot, a tűzoltóság megszervezésére Forrás: Wikimedia Commons/W. & D. Downey /

A megbízást az oroszok is szerették volna elnyerni, ezért a szultán előtt nemcsak a pest-budai, hanem az orosz tűzoltók is nagyszabású gyakorlatot mutattak be. Az uralkodó a magyarok fegyelmét, szakértelemről és csapatszellemről tanúskodó összehangolt, pontos munkáját látva Széchenyit bízta meg azzal, hogy szervezze meg a konstantinápolyi tűzoltóságot.

Gróf Széchenyi Ödön pasa török egyenruhában, kitüntetéseivel. Forrás: https://mnl.gov.hu/hirek/szechenyi_odon_a_tuzpasa

A rendkívül sok erőfeszítést igénylő munka olyannyira elhúzódott,

hogy Széchenyi végül letelepedett Konstantinápolyban, és első felesége halála után itt alapított újra családot.

Az egymást követő szultánok megbecsülték munkáját, több kitüntetésben részesült, ő volt az első keresztény, aki úgy kapta meg a pasa címet, hogy nem kellett hitét elhagynia. A "tűzpasa" a legmagasabb rangú tábornokok közé tartozott, az oltásokat még idős korában is személyesen irányította.

Széchenyi Ödön török táborszernagyi egyenruhában Forrás: Flickr

Hazájával nem szakadt meg kapcsolata, időnként hazalátogatott és őt is gyakran keresték fel tűzoltó-küldöttségek Magyarországról. Széchenyi Ödön 1922. március 4-én halt meg, temetésén a török szultán képviselői is jelen voltak. Isztambulban a Tűzoltó Múzeum az ő nevét viseli, sírját rendszeresen felkeresik a török lánglovagok.

(Forrás: MTVA Sajtóarchívum)