Bizonyos körülmények előidézhetik, hogy anafilaxiával reagálunk olyan allergénekre is, amelyekre ezen tényezők nélkül egyébként nem jelentkezne ilyen súlyos allergiás reakció. Ilyen ún. kofaktorok lehetnek például a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, a fizikai terhelés, alkohol fogyasztás, a menstruáció, a stressz, de főként gyerekeknél a vírusfertőzések is. A kivizsgálás során ezekről is számoljunk be, például mondjuk el, ha az anafilaxia jelentkezése előtti órákban fájdalomcsillapítót vettünk be.
Vágólapra másolva!
Hirtelen kialakuló, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxia. Az akut tünetek sürgősségi ellátását követően fontos utána járni, hogy pontosan mi okozta. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa összefoglalta, hogyan zajlik a kivizsgálás anafilaxia után.
Anafilaxiáról akkor beszélünk, ha valamilyen okból – ez lehet egy adott élelmiszer vagy gyógyszer elfogyasztása, de rovarcsípés is – súlyos allergiás reakció jelentkezik. Anafilaxiának nevezzük, ha az alábbi tünetek közül kettő vagy több jelentkezik:
- hirtelen (percektől néhány óra alatt) kialakuló rosszullét
- bőrtünetek (testszerte megjelenő csalánkiütés vagy viszketés, ajak-, nyelv vagy nyelvcsap ödéma)
- légzési probléma
- alacsony vérnyomás, ájulás
- görcsös hasi fájdalom, hányás.
A tünetek egyénenként eltérhetnek és függenek attól is, hogy étel vagy egyéb allergén következtében jelentkeznek-e.
Anafilaxia esetén a betegnek mielőbbi orvosi ellátásra van szüksége, mert a tünetek olyan súlyosak is lehetnek, hogy életveszélyes állapot is kialakulhat. A kórházi kezelést követően pedig ki kell vizsgálni, hogy mi váltotta ki az anafilaxiát. Ez azért lényeges, mert csak így tudja a későbbiekben elkerülni az allergénnel történő érintkezést, illetve így tudja az orvos felírni a receptet, amivel a beteg az anafilaxia esetén egyetlen használható, életkornak megfelelő, életmenő önbelövős adrenalin injekcióhoz hozzájuthat.
Az antihisztamin nem segít, ha az allergiás reakció legsúlyosabb, életveszélyes formája áll fenn: az anafilaxia. Ezt jelzi, ha a beteg nehezen veszi a levegőt, gége-, nyelv-, ajakduzzanata van, sápadt, verejtékezik, szédül. Ilyen esetben ne antihisztamint adjunk, hanem hívjunk azonnal orvosi segítséget! Ha van a betegnél adrenalin injekció, használjuk. Az önbelövős készülékkel a hatóanyagot a comb izomzatába kell bejuttatni. Ez segít megelőzni az életveszélyes állapot kialakulását, a szakértő segítség megérkezéséig. Forrás: https://www.tudokozpont.hu/kohoges
Kivizsgálás anafilaxia után
Az anafilaxia kivizsgálásának első lépése az anamnézis. Ennek során az orvos alaposan kikérdezi a beteget minden olyan témában, amelynek ismerete közelebb vihet a további vizsgálatok és az anafilaxiát kiváltó ok meghatározásához.
• Lényeges, hogy pontosan le tudjuk írni az anafilaxia során tapasztalt tüneteinket.
• Mondjuk el, hogy milyen gyorsan jelentkezett, mennyi idő alatt alakultak ki a panaszok.
• Hogyan szűnt meg, mennyi idő alatt?
• Gyógyszert igényelt-e a tünetek kezelése, arra hogyan reagáltunk.
• Fontos információkat ad a sürgősségi ellátást végző orvos dokumentációja is ezért, ha van, a kórházi zárójelentést vigyük magunkkal a kivizsgálásra.
• Bizonyos körülmények előidézhetik, hogy anafilaxiával reagálunk olyan allergénekre is, amelyekre ezen tényezők nélkül egyébként nem jelentkezne ilyen súlyos allergiás reakció. Ilyen ún. kofaktorok lehetnek például a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, a fizikai terhelés, alkohol fogyasztás, a menstruáció, a stressz, de főként gyerekeknél a vírusfertőzések is. A kivizsgálás során ezekről is számoljunk be, például mondjuk el, ha az anafilaxia jelentkezése előtti órákban fájdalomcsillapítót vettünk be.
Bizonyos körülmények előidézhetik, hogy anafilaxiával reagálunk olyan allergénekre is, amelyekre ezen tényezők nélkül egyébként nem jelentkezne ilyen súlyos allergiás reakció. Ilyen ún. kofaktorok lehetnek például a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, a fizikai terhelés, alkohol fogyasztás, a menstruáció, a stressz, de főként gyerekeknél a vírusfertőzések is. A kivizsgálás során ezekről is számoljunk be, például mondjuk el, ha az anafilaxia jelentkezése előtti órákban fájdalomcsillapítót vettünk be. Forrás: https://www.allergiakozpont.hu/hirek/igy-zajlik-a-kivizsgalas-anafilaxia-utan
Allergiavizsgálatok – 4-5 héttel az anafilaxia után
Az anamnézist követően következnek az allergiavizsgálatok. Ezekre az anafilaxia lezajlását követően általában egy hónappal később kerül sor, mert ennél korábban az allergiatesztek álnegatívak is lehetnek. A tesztek megválasztása egyéntől is függ, de jellemzően ritkább a bőrteszt és gyakoribb a vérvizsgálat. Az allergia vérvizsgálatoknak több típusa létezik - például specifikus IgE teszt, komponens alapú/multiplex tesztek, szérum triptáz szint meghatározás – a kivizsgálást végző orvos határozza meg, hogy esetünkben melyikre van szükség.
Az anamnézis és az allergiavizsgálatok eredménye alapján az orvos megállapítja a diagnózist. Az anafilaxiás sokk megelőzéséhez az allergénnel való érintkezést kell elkerülni a jövőben, illetve a betegnek mindig magánál kell hordania az autoinjektort arra az esetre, ha ez nem sikerül és az anafilaxia megismétlődne. Amint ezt a beteg észleli, az önbelövős injekciót a comb izomzatába az előzőleg megismert és begyakorolt módon kell beadnia, ezzel meg tudja előzni az életveszélyes állapot kialakulását, amíg szakszerű orvosi ellátáshoz jut.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
