A legújabb DNS-elemzések arra utalnak, hogy a finnországi maradványok egy ritka genetikai állapotú személyhez tartoznak, aki az úgynevezett Klinefelter-szindrómától szenvedett. Ahogy arra a szakemberek rámutattak,
ez egy olyan genetikai megbetegedés, amelynél a férfiak kromoszómakészlete nem a szokásos 46 XY kromoszómából áll,
hanem amellett sejtjeik egy vagy két plusz X-kromoszómát is tartalmaznak. Mindez pedig azt eredményezi, hogy az érintettek tesztoszteronszintje alacsonyabb lesz, azok pedig meddők lesznek.
A sír általános kontextusa azt mutatja, hogy egy tiszteletreméltó személyről van szó, akinek valószínűleg nemi kromoszómához kötött kromoszóma-rendellenessége volt
– írták a finn Turku Egyetem kutatói a European Journal of Archaeology című folyóiratban megjelent tanulmányukban, amit a ZME Science online tudományos portál idéz.
Az időszámításunk szerint 1050-1300 közötti időszakra datálható sírhelyet évtizedek óta a kora középkori társadalmak befolyásos nőinek népszerű példájaként használták, ami kétségbe vonta azt az elképzelést, hogy a középkori Skandinávia tisztán férfias környezet lehetett.
De most úgy tűnik, hogy a teljes történet talán még ennél is izgalmasabb.
A legtöbb régészeti lelet esetében az eltemetett személyek nemét a sírtárgyak és az oszteológia fejlődése alapján határozták meg. Ez a bináris besorolás a szakemberek szerint azonban hibás lehet. A finn kutatók ezért még egyszer átnézték az eredeti terepi dokumentációt, majd mikroszkópos vizsgálatot végeztek a sírból előkerült talajból származó állati szőrrel és rostmaradványokkal.
Ősi DNS-t is szekvenáltak a csontvázmaradványokból, hogy a kromoszómák alapján egyértelműen meghatározzák az eltemetett egyed nemét.
A DNS-analízis szerint az ott eltemetett személynek extra X-kromoszómája volt, ami arra utal, hogy a személy anatómiailag férfi volt, de Klinefelter-szindrómától szenvedett, ami egy ritka állapot, amelyben a sejteknek XXY kromoszómájuk van. Ez a betegség 660 férfiból körülbelül egyet érint, akiknek gyakran megnagyobbodnak a mellei, meddők, alacsony a tesztoszteronszintjük és kisebb méretűek a heréik.
Az egyén egy közösség megbecsült tagja lehetett a közösség többi tagjától való fizikai és pszichológiai különbségei ellenére; de az is lehetséges, hogy azért fogadták el, mert már más okból megkülönböztetett vagy biztos pozícióval rendelkezett a közösségben
– írták a kutatók. – Például egy viszonylag gazdag és jó kapcsolatokkal rendelkező családhoz tartozott.
Figyelmeztetésként a kutatók megjegyezték, hogy az általuk használt DNS-minta kicsi volt, és a szekvenálás során csak nehezen tudták elemezni. A hiányosságok pótlására a kutatók matematikai modellezést végeztek a kromoszómális DNS felmérésére.
Ahogy arra felhívták a figyelmet, mint ilyen, a Klinefelter-szindróma diagnózisa téves is lehet. Talán az egyén valóban harcos nő volt.