A természet önmagában tökéletes megoldásokat alkot, és ha ezeket megismerjük, mi magunk is fejlődhetünk. De vajon miket vehetünk át az állatoktól, és ez hogyan hathat a humántechnológiákra? Az elismert természetvédő és műsorvezető, Patrick Aryee (aki többízben együtt dolgozott már David Attenborough-val) legújabb dokumentumsorozatában ezt a témát elemzi, azaz hogy hogyan alakítja az állatvilág a tudomány fejlődését. Például, hogy mit vesz át az űrtechnológia a zsiráfoktól, hogy kivédje a 9-11G-s nyomást, vagy hogy miképpen próbálják használni a delfinek kommunikációját a szökőárak előrejelzéséhez. A Fejlődés című hatrészes alkotást a Viasat Nature csatorna tűzi majd műsorára, 2022. április 11-étől hétköznaponként 19 órától.

 

A zsiráfok forradalmasíthatják az űrruhákat

Egy felnőtt zsiráf nyakának hossza meghaladja a két métert. Ahhoz, hogy ilyen magasra fel tudja pumpálni a vért, masszív szívre van szüksége: egészen pontosan az emberinél negyvenszer nagyobbra. De mi van akkor, ha egy zsiráf lehajol? Normál esetben annyi vér kerülne a fejébe, hogy az felrobbanna, de a világ legmagasabb állata megtanulta, hogyan cselezze ki a gravitációt. Izmok és speciális szelepek segítségével képes szabályozni a véráramot a testében: mikor felemeli a fejét, az alsó régiókban összeszűkülnek a megerősített falu artériái, hogy a vére ne ott gyűljön össze, hanem a feje irányába áramoljon, ha pedig lehajol, akkor a nyakában lévő izmok húzódnak úgy össze, hogy a vér ne zúduljon a fejébe.

Forrás: SchisCom

Egy szakértői csapat jelenleg hasonló elven működő ruházaton dolgozik az űrhajósok és repülőgéppilóták számára. Egy asztronauta a földi gravitáció többszörösével is találkozhat felszálláskor, és ha eközben nem jut elég vér az agyába, akkor elájulhat, rosszabb esetben meg is halhat. Ez a jelenleg is fejlesztés alatt álló ruházat viszont a megfelelő időben és arányban növelné a nyomást az emberi test bizonyos részein.

Forrás: SchisCom

A delfinek „beszéde" lehet a kulcs a szökőárak előrejelzésében

A vízalatti földrengések által okozott szökőárak még ma is váratlanul érhetik az emberiséget. Lehet, hogy rendelkezünk olyan szenzorokkal, amelyek képesek a legapróbb földmozgásokat is érzékelni a tengerfenéken, de a begyűjtött jeleket a víz alatt továbbítani óriási kihívás. Még szerencse, hogy a természetnek már van egy megoldása erre a problémára! A delfinek az evolúció egyik csodája: csapatban dolgoznak és hanggal kommunikálnak, beszédükkel pedig sokkal nagyobb frekvenciatartományt fednek le, mint mi. Rengeteg információt képesek belezsúfolni egy-egy „füttybe" – olyanokat is, amelyeket az emberi fül nem érzékel. Míg a rádiófrekvencia teljesen elvész a vízben – a visszaverődés, a víz minőségének változása, tereptárgyak, légbuborékok stb. miatt –, addig a delfinek hangja célba talál.

Forrás: SchisCom

Egyrészt azért, mert folyamatosan kalibrálják az általuk használt frekvenciákat, hogy az átvitel a lehető legoptimálisabb legyen, másrészt hogy a visszaverődést és egyéb interferenciákat áthidalják, egyszerre több frekvencián közvetítik az üzenetet, amit aztán képesek fejben dekódolni és összerakni. Ezt az optimalizált, több frekvenciatartományban átküldött üzenetet próbálja reprodukálni néhány tudós, méghozzá egy vízalatti drótnélküli internethálózat kiépítésének részeként. Ennek segítségével sokkal jobban megérthetnénk a tenger mélyének működését, amely többé-kevésbé rejtve van előttünk. Egy vízalatti földrengés esetén azonnal lennének információink a történésekről és annak várható hatásairól, ami életmentő lehet. Bár a technológia kidolgozása még nagyon kezdeti stádiumban van, mégis kiemelt fontosságú, hisz az emberiség 40%-a tenger- és óceánpartok közelségében él.

A sivatag nagy túlélőinek számító tevéktől kezdve a radioaktivitást tűrő gombákon át a „fényevő" csigákig, a természet tele van olyan csodákkal – vagy ha úgy tetszik: tökéletes gépezetekkel –, amelyek segítségével megreformálhatjuk a jelenünket, hogy megmentsük a jövőnket – ezekről értekezik a Fejlődés című dokumentumsorozat a Viasat Nature-ön.

(Forrás: SchisCom)