Nem csak a korallok, a tengeri szivacsok is elkezdtek fehéredni

A kutatók szerint az idő múlásával fokozódik a fehéredés, és fontos lesz nyomon követni, mi történik a mélyebb zátonyokkal

A korallfehéredés jelenségét sajnos már jól ismeri a tudomány, ám most először figyelték meg a tengeri szivacsok fehéredését a Tasmánia keleti partjainál található mérsékelt övi vizekben. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a felfedezés a mélyebb zátonyrendszerek éghajlatváltozásának fontos jelzője lehet.

A Tasmania Egyetem Tengeri és Antarktiszi Tanulmányok Intézetének kutatói tengerfenéki felmérésekkel fedezték fel a tengeri szivacsok fehéredését a Flinders nemzetközösség tengeri rezervátumában a hőhullámok után.

A rendszerint vöröses-lila színű élőlények mezofotikus ökoszisztémában élnek – a szürkületi zónában 30 és 150 méter közötti mélységben –,

amely áthidalja az erősen megvilágított sekély vizeket és a mély óceánok sötétségét. A kifehéredett szivacsokról készült képeket még 2017-ben készítették, de csak később elemezték őket.

A kutatási eredményeket a közelmúltban tették közzé a Climate Change Ecology folyóiratban.

A kutatók szerint az idő múlásával fokozódik a fehéredés, és fontos lesz nyomon követni, mi történik a mélyebb zátonyokkal Forrás: Institute for Marine and Antarctic Studies/University of Tasmania

Úgy tűnik, hogy az idő múlásával megnövekedett fehéredési minta zajlik

– mondta Dr. Nick Perkins, a tanulmány vezető szerzője a The Guardian online portálnak, aki szerint a szivacsok kifehéredése „kanáriként viselkedhet a szénbányában", jelezve a klímaváltozás hatását a mérsékelt övi vizek sziklás zátonyaira.

Hozzátette: eddig nem tapasztalták a szivacsok tömeges elhullását, de nagyon fontos nyomon követni, mi történik ezeken a mélyebb zátonyokon.

A tengerek hőmérséklete Tasmania keleti partjainál a globális átlag közel négyszeresére emelkedett.

A régióban 2015–2016-ban és 2017–2018-ban is intenzív tengeri hőhullámok uralkodtak.

A legnagyobb probléma az, hogy bármilyen endemikus faj is él most itt Tasmániában, nincs hova menniük, ahogy a körülöttük minden felmelegedszik

– mutatott rá Neville Barrett, a tengerfenék-monitoring kutatást vezető docens, aki szerint a felfedezés rámutat az éghajlatváltozásnak a biológiai sokféleségre gyakorolt valószínű hatásaira.

Ezek a szivacsok fontos szerepet játszanak a tengeri ökoszisztémában Forrás: Institute for Marine and Antarctic Studies / University of Tasmania

Barrett úgy gondolja, hogy a szivacsok fontos szerepet játszanak a tápanyagok tengervízből való kinyerésében, és „a zátonytermelést tápláló anyaggá alakításában". Ahogy fogalmazott,

amint leereszkedünk a 30-40 méteres algazóna alá, az egész tengerfeneket a szivacsok uralják.

A szakemberek szerint azonban további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosan meghatározzák a küszöbhőmérsékletet – és a felmelegedés időtartamát –, amely a fehéredést eredményezi.