A tiszaalpári Nagy-tavon egy borzas gödény jelenlétét fedezték fel munkatársaink 2022. április 8-án. A faj a 18. századig még költött hazánkban, a 19. században már csak a Kárpát-medence déli mocsaraiban. Ezután eltűnt a régióból, vélhetően a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek csökkenése és a vadászat miatt. Azóta időnként megjelennek kóborló példányok az országban. Tiszaalpáron tavaly júniusban is volt egy, amely napközben került szem elé, majd másnap reggel elrepült és utána már nem észlelték. - írja a Bükki Nemzeti Pak Igazgatóság honlapján.

Ez a most felbukkant egyed se sokat időzött a Nagy-tavon, alig néhány óra tartózkodás után szárnyra kapott és déli irányban távozott. Másnap a tömörkényi Csaj-tavon pihent, április 10-én reggel onnan is továbbállt, délután már a szegedi Fehér-tó felett látták délnek átrepülni.

A borzas gödény a Balkán-félszigeten, Ukrajnától Dél-Oroszországig, Mongóliától Kazahsztánig, Törökországtól Nyugat-Kínáig fészkel. 2009-2015 között hosszasan időztek hazánkban egyedei, nagyobb vizes élőhelyeinken feltűnve. Ezután 2018-ban Tokajnál láttak egy átrepülő példányt, 2020-ban Berettyóújfalu mellett került elő, majd 2021-ben és most Tiszaalpáron.

Borzas gödény (Pelecanus crispus).Forrás: https://www.knp.hu/hu/hirek/borzas-godeny-idozott-tiszaalparon-es-a-csaj-tavon-360

A faj hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

A rózsás gödényhez hasonlóan a XIX. Században még költött hazánkban, eltűnésének okaiként a vizes élőhelyek csökkenése és a vadászat említhető.


Azóta ritkán jelennek meg nálunk kóborló példányai, a hazánkba tévedő példányok kímélete ezért is nagyon fontos. Mindkét gödényfajról elmondható, hogy rendkívül ritka felbukkanásuk miatt nem okoznak érdemi károkat a halászatnak. Az európai populáció a telet Afrikában tölti, nagy részük a Nílus völgyében. Az elmúlt néhány évben megszaporodtak megfigyelései, 1-2 példány rendszeresen látható volt nagyobb halastavainkon, halastórendszereinken, a Kis-Balatonnál még párban is látták a madarakat. Érdekességként említendő, hogy 2010 februárjában egy példányt a Duna budapesti szakaszán is megfigyeltek.

Borzas gödény (Pelecanus crispus). Spektívből készített fotó a Nagy-tónál 2022. április 8-án. Fotó: Kiss MónikaForrás: https://www.knp.hu/hu/hirek/borzas-godeny-idozott-tiszaalparon-es-a-csaj-tavon-360

Délkelet-Európában és Ázsiában él, költőhelyül nagy kiterjedésű vizes élőhelyeket igényel, ezek megritkulása, felaprózódása vezetett állományának összezsugorodásához. Csoportosan fészkel, telepei általában kisebbek, mint a rokonfajé. Sokszor alkotnak vegyes telepet is. Fészkét nádból és más növényi anyagokból építi. Tojásainak száma 2-3, a fiókák körülbelül 30 nap alatt kelnek ki. A fiókák idővel elhagyják a fészket és „óvodákat" képeznek. A szülők ide visszajárva etetik fiókáikat előemésztett táplálékkal. Szinte kizárólag halakra vadászik, akár napi 2,5-3 kg-ot is fogyaszthat ezekből.

(Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: https://www.knp.hu , Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: https://www.mme.hu)