A norvégiai Øyesletta közelében a régészek egy viking kori hajósírt fedeztek fel. A mérete nyolc-kilenc méter, és egy sírdomb alatt helyezték el a földben. A vizsgált területen volt Øyesletta egyik legnagyobb temetője, ahol 1500 és 2000 évvel ezelőtt helyezték el halottjaikat a helybéliek.

Nye Veier, a Norvég Kulturális Örökségkutató Intézet (NIKU) munkatársa a Nemzeti Örökségvédelmi Tanács megbízásából készített tanulmányt a különös leletről. A régészek egy úgynevezett földradar (Ground Penetrating Radar, GPR) segítségével vizsgálták meg a területet, mint egy újonnan oda tervezett, nagy út építésének előkészítéseként. Maga a speciális talajradar egy olyan geofizikai módszert jelentett, amely radarimpulzusokat használ a felszín alatti képalkotáshoz. Miután ez nem egy invazív módszer, lehetővé tette az adatok úgymond profilokként, meghatározott mélységeket elkülönítő felülnézeti térképekként vagy háromdimenziós modellként történő ábrázolását.A vizsgált területet a tudomány már korábban is ismerte, mint Øyesletta egyik legnagyobb temetője, ahol 1500 és 2000 évvel ezelőtt helyezték el halottjaikat a helybéliek.

A vikingek gyakran helyezték végső nyugalomra halottaikat ilyen hajósírokbanForrás: Jani Causevic, NIKU

Az aktuális felmérés most egy különös hajósírt tárt fel több temetkezési halom mellett. Ennek a mérete nyolc-kilenc méter, és egy sírdomb alatt helyezték el a földben.

A felfedezés az első hajótemetés, amit a régióban tártak fel, és ami egy olyan temetkezési szokást képvisel, amely a késő vaskortól a viking korig létezett számos tengerparti településen, Norvégia határain belül és kívül egyaránt.

Ez hihetetlenül izgalmas; egyrészt egy ilyen felfedezés megtalálása miatt – mondta Jani Causevic, a NIKU régésze a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Másrészt azért is kiemelkedő felfedezés, ami segít jobban látni, hogyan adhat lehetőséget a georadar használata a kultúrtörténet új és izgalmas módszerekkel történő feltárására és dokumentálására