Az erdőtervezések során fontos feladata a Nemzeti Park Igazgatóságoknak a biotikai adatok gyűjtése. Az erdők esetében az egyik legfontosabb csoport a xilofág és szaproxilofág bogaraké, hiszen jelentős szerepet töltenek be az erdőkben, főleg a holt faanyag lebontásában. Mivel a holtfa mennyisége az intenzív használat folytán egyre csökken, ezért ezen fajok is egyre ritkábbak, és ezért viszonylag nagy számban találunk köztük védett vagy közösségi jelentőségű, ún. Natura 2000 jelölő fajokat. - írja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján a nemzeti park munkatársa Dr. Lőkkös Andor,  Nyugat-Zala Tájegységről.


Dél-Zalában, a Nagykanizsai erdőtervezési körzetben gyakori fajnak számít a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus). Tölgyesekben sok adatát gyűjtöttük össze Nagykanizsa környékén, különösen az elmúlt évben.

A Natura 2000 jelölő fajok közül a skarlátbogárnak (Cucujus cinnaberinus) és nagy hőscincérnek (Cerambyx cerdo) is sok előfordulása vált ismertté. A skarlátbogár fafajok kérge alatt él, különösen puhafák és fenyő félék kérge alatt találtuk több helyen. A nagy hőscincér tölgy fafajokban fordul elő, elsősorban napsütötte idős fák, vagy még lábon álló, elhalt fákban fejlődik lárvája.

Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) / Fotó: Dr. Lőkkös Andor, BfNPIForrás: https://www.bfnp.hu/en/hir/felmertuk-a-nagykanizsa-kornyeki-erdok-szaproxilofag-bogarait#prettyPhoto[593476]/0/

Ritka Natura 2000 jelölő faj a kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus), amely Dél-Zalában még több helyen előfordul. Itt a nedvesebb erdőkhöz kötődik, ahol a korhadt faanyagban fejlődik és szinte teljes életmenetében itt tartózkodik.

A térségben igen ritka Natura 2000 jelölő faj a gyászcincér (Morimus asper funereus), amely csak az elmúlt években került Nagykanizsa környékén elő, és a tervezési körzetben egyetlen helyről ismert.

Skarlátbogár (Cucucjus cinnaberinus). Fotó: Dr. Lőkkös Andor, BfNPIForrás: https://www.bfnp.hu/en/hir/felmertuk-a-nagykanizsa-kornyeki-erdok-szaproxilofag-bogarait#prettyPhoto[593476]/2/

 

Országszerte ritka Natura 2000 jelölő faj a kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), amely Zalából csupán néhány helyről ismert. A fajnak igen speciális igényei vannak az élőhelyével szemben, melyek a mai erdők nagy többségében hiányoznak. A faj élete nagy részét odvakban tölti, de csak a talajjal érintkező odvakban fordul elő, ezek közt is csak a számára megfelelőkben. A mostani vizsgálatok során egy sarj eredetű tölgyesből került elő, egy nagy méretű odúból.

A szárazabb élőhelyekre jellemző védett faj a smaragdzöld virágbogár (Protaetia affinis), amely Nagykanizsa környékén szintén nem volt korábban ismert. Cseresek és tölgyesek ritkább rózsabogár faja.

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) / Fotó: Dr. Lőkkös Andor, BfNPIForrás: https://www.bfnp.hu/en/hir/felmertuk-a-nagykanizsa-kornyeki-erdok-szaproxilofag-bogarait#prettyPhoto[593476]/0/

Ezen adatok beépülnek az erdőtervezések során a Hatóságok adattárába, melyek segítségével a jelentősebb fajokra (Natura 2000 fajok, védett fajok) külön előírások kerülnek megfogalmazásra a védelmük érdekében.

(Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park: https://www.bfnp.hu)