Kétszáz éve kezdődött az esztergomi bazilika építése

esztergomi bazilika, esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert főszékesegyház
Az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert főszékesegyház, az esztergomi bazilika.
Vágólapra másolva!
Kétszáz évvel ezelőtt, 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján került sor az esztergomi bazilika ünnepélyes alapkőletétére József nádor és számos egyházi, valamint világi előkelő jelenlétében. - írja Tóth Orsolya a Magyarságkutató Intézet honlapján.
Vágólapra másolva!

Az esztergomi várhegy már az államalapítás korától szakrális központnak számított: Géza fejedelem Szent István vértanú tiszteletére emeltetett itt templomot, ahol a Magyarországon térítő tevékenységet folytató cseh Adalbert püspök – a hagyomány szerint – megkeresztelte a trónörököst, Vajkot.

A keresztségben az István nevet elnyerő ifjú uralkodó 1001-ben létrehozta az esztergomi érsekséget, 1010 körül pedig, nagyjából a mai templomépület helyén, valószínűleg már állt a Boldogságos Szűz Mária és Szent Adalbert tiszteletére felszentelt székesegyház.

Az épület a 12. század vége felé leégett, újjáépítése 1200 körül Jób érsek nevéhez köthető. Később, az 1330-as években Telegdy Csanád érsek renováltatta és bővítette ki a templomot, amely azonban újabb száz év elteltével már olyan rossz állapotba került, hogy Széchy Dénesnek egy új székesegyház építésébe kellett fognia. Tervét igen rövid idő alatt meg is valósította: egyházi és világi főurak adományaiból 1453-ra, alig négy év alatt elkészült az új főtemplom, melyet utódja, Vitéz János tovább ékesített.

A székesegyházhoz több kápolna kapcsolódott, melyek közül kétségkívül a legkiemelkedőbb a Bakócz-kápolna. Hazánk egyetlen épségben fennmaradt reneszánsz épületét Bakócz Tamás érsek építtette saját sírhelyeként a 16. század elején. A vörös márványból készült épület Andrea Ferrucci munkája, aki egyebek mellett a firenzei dóm építési munkálatait is irányította. A török megszállás idején az esztergomi várhegy szinte minden épülete elpusztult, egyedül ez a lenyűgöző műalkotás maradt sértetlenül, mely ma is megtekinthető a jelenlegi székesegyház egyik oldalkápolnájaként.

Az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert főszékesegyház, az esztergomi bazilika. Forrás: https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu/evfortulok-hu/ketszaz-eve-kezdodott-az-esztergomi-bazilika-epitese

A mai templomépület megépítését már Barkóczy Ferenc érsek (1761–1765) tervbe vette, korai halála azonban megakadályozta a kivitelezésben. Ezt követően több mint fél évszázadot kellett várni, míg Rudnay Sándor érseksége alatt, 1822-ben végre elkezdődhetett az építkezés. A székesegyházat Kühnel Pál tervezte, a munkálatok vezetője unokaöccse Packh János lett. AZ utóbbinak köszönhető a Bakócz-kápolna megmentése és áthelyezése az új templomépületbe. Rudnay halála után az érseki szék hét évig betöltetlen maradt, így az építkezés is leállt, 1838-ban Kopácsy József megválasztásával aztán új lendületet kaptak a munkálatok, azonban alig egy évvel később Packh János a saját otthonában rablógyilkosság áldozata lett, így új építészt kellett keresni. Hild József vette át a feladatot, aki több lényegi változtatást is eszközölt a készülő épületen.

A bazilika ünnepélyes felszentelésére Scitovszky János érseksége alatt került sor 1856. augusztus 31-én. Megtartva a régi hagyományt, az új templomot is Nagyboldogasszony és Szent Adalbert pártfogásába ajánlották. Ekkor azonban még nem volt teljesen kész a pompás klasszicista épület, befejezése a következő főpapra, Simor Jánosra és építészére, Lippert Józsefre maradt, a zárókövet 1869. november 1-én illesztették a helyére.

Az esztergomi bazilika építtetői. Forrás: Győrffy Lajos: Az esztergomi bazilika története és leírása, Esztergom, 1886, 17. Forrás: https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu/evfortulok-hu/ketszaz-eve-kezdodott-az-esztergomi-bazilika-epitese

Az esztergomi bazilika Magyarország legnagyobb szakrális épülete, méretei tekintetében Európában is a harmadik helyen áll. Monumentális, ám letisztult megjelenése összhangban áll a főbejárata felett olvasható feliratban megfogalmazott küldetésével: Caput, mater et magistra Ecclesiarum Hungariae.

(Forrás: Magyarságkutató Intézet: https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu)