Nyolcszáz éve adták ki az Aranybullát

II. András kihirdeti az Aranybullát

Nyolcszáz éve, 1222. április 24-én adta ki II. András király Fehérváron a magyar nemesség jogait első ízben rögzítő Aranybullát, amely évszázadokra a magyar jogrendszer egyik legfőbb tartóoszlopa, a történeti alkotmány fontos része lett.

Hosszú trónviszály után került II. András fejére a korona

Az Aranybulla kiadását hosszabb viszálykodás előzte meg. Magyarországot a kor jelentős hatalmává emelő III. Bélát 1196-ban legidősebb fia, Imre követte a trónon, akinek egy évtizednyi uralkodását beárnyékolta öccsével, a koronára vágyó Andrással való folyamatos ellenségeskedés.

II. András színezett portréja a Thúróczi-krónika 1488-as brünni kiadásában Forrás: Wikimedia Commons

Imre még 1204-ben bekövetkezett halála előtt megkoronáztatta alig ötesztendős fiát, III. Lászlót,

és megeskette Andrást, hogy támogatni fogja unokaöccsét.

András azonban figyelmen kívül hagyva esküjét és IV. Ince pápa intését, semmibe vette a gyermekkirály jogait. Az özvegy királyné emiatt fiával és a koronával IV. Lipót osztrák herceghez menekült Bécsbe.

A magyar Szent Korona Fotó: Tuba Zoltán [origo]

András már hadat gyűjtött, amikor III. László váratlanul meghalt, a Szent Korona pedig visszakerült Magyarországra, így 1205. május 29-én Fehérváron királlyá koronázták II. Andrást.

Az új király alapvetően más elképzelésekkel kezdte uralkodását, mint elődei.

Új intézkedéseknek (nove institutiones) nevezett politikája alapelvét így fogalmazta meg: "A királyi felség bőkezűségét semmi sem szoríthatja határok közé, és az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség".

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (másként királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) alapköveinek maradéka a Középkori Romkert Nemzeti Emlékhelyen Forrás: MTI/Jászai Csaba

Féktelen birtokadományozásokba kezdett, amelyekből bőven jutott a király feleségével, Merániai Gertrúddal együtt érkezett németeknek is, akik olyan népszerűtlenek lettek, hogy a magyar főurak egy összeesküvő csoportja 1213-ban meggyilkolta a királynét.

A királyt határtalan tékozlása kényszerítette rá az Aranybulla kiadására

II. András a jószágok osztogatása közben jövedelmének nagy részét elvesztette, ezért újabb bevételek után kellett nézzen: ő vezette be a rendkívüli pénzadót és a nyolcadvámot, kötelezővé tette a pénzbeváltást, azaz a régi pénzt évente rosszabbal helyettesítették. Az új adók igen súlyos terhet jelentettek, a megerősödött főurak pedig az addig királyi bíráskodás alá tartozó szabad szervienseket is igyekeztek fennhatóságuk alá vonni.

Lovagi torna. András pazarló költekező udvartartása és mértéktelen birtokadományozásai csődbe sodorták az országot Forrás: Rival Knights Wiki - Fandom

Az elégedetlenség és zűrzavar végül oly nagyra nőtt, hogy II. András 1222-ben országgyűlést hívott össze Fehérvárra,

ahol törvénybe foglalta a nemesség jogait garantáló szabadságlevelét. A 31 pontból álló Aranybulla hét példányban készült el, nevét a megerősítésére használt királyi aranypecsétről kapta. (Az eredeti példányokból egy sem maradt fenn, de számos másolatból ismerjük az Aranybulla eredeti szövegét.)

Az Aranybulla függőpecsétje, előlapján II. András király dombornyomott portréjával Forrás: Wikimedia Commons

Az első oklevél formában kiadott magyar királyi kiváltságlevél biztosította a szerviensek számára, hogy ha fiúörökös nélkül haltak meg, birtokaikat szabadon örökíthessék, de a negyedrész lányukat illette, ha nemzetségük kihalt, a birtok pedig visszaszállt a koronára. Birtokaik mentességet kaptak a beszállásolás alól

és nem kellett adót fizetniük.

Katonáskodási kötelezettségük csak az országot érő veszedelem esetére terjedt ki, az országhatáron túl a király költségén szálltak hadba.

A nemesek külföldi hadjáratba való részvételét a király tartozott fedezni Forrás: Pinterest

Az Aranybulla biztosította, hogy részt vehessenek a király jelenlétében évente megrendezett székesfehérvári törvénynapokon; mentesültek a megyésispánok joghatósága alól; csak törvényes bírói ítélettel lehetett őket elfogni és javaikat elkobozni.

A Habsburg-abszolutizmus rákényszerítette a rendeket az ellenállási és szabad királyválasztói jog feladására

Az Aranybulla emellett tiltotta idegenek méltóságra emelését az ország tanácsának beleegyezése nélkül,

tiltotta a birtokadományozást az idegeneknek,

miként egész vármegyék eladományozását és két méltóság egyszerre való viselését is. Az egyházat is megillette az adómentesség, de a tizedet nem pénzben, hanem természetben kellett beszednie.

II. András kihirdeti az Aranybullát Forrás: Wikimedia Commons/Jantyik Mátyás - Országház, Felsőházi ülésterem

A leghíresebb rendelkezés, az utolsó, ellenállási záradékként ismertté vált 31. pont, amely kimondta: ha András, illetve utódai nem tartanák be az oklevélben leírtakat, akkor az ország egyházi és világi méltóságai a hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak neki.

Az Aranybulla a magyar jogfejlődés egyik legfontosabb állomása.

A következő évszázadokban többször megújították, legfontosabb tételei ott szerepelnek a Werbőczy-féle, ténylegesen jogerőre soha nem emelkedett, de a 19. századig a magyar jogszolgáltatás alapjának számító Tripartitumban is.

Nagy Lajos uralkodása idején került az Aranybulla kiegészítésébe az ősiség törvénye Forrás: Wikimedia Commons/

Az Aranybullát 1231-ben II. András, 1267-ben IV. Béla, majd I. (Nagy) Lajos 1351-ben újította meg, amibe ekkor került bele az ősiség törvénye. Az ellenállási záradékról a rendek - a szabad királyválasztás jogával együtt - az 1687-es soproni országgyűlésen mondtak le. Az Aranybulla monumentális emlékműve Székesfehérváron áll, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint egykor kihirdették.

I. Lipót 1673-tól abszolutisztikus kormányzást vezetett be, a rendi alkotmány felfüggesztésével, az 1687-es soproni országgyűlésen pedig lemondatta a rendeket az ellenállási és a szabad királyválasztási jogról Forrás: Wikimedia Commons/Lambert-van-den-Bos-Schauplatz-des-Krieges

Az Alkotmánybíróság tagjainak nyakában hivataluk jelképeként az Aranybulla pecsétjének másolata függ. Kiadásának 800. évfordulója alkalmából Székesfehérvár emlékévet hirdetett, melynek keretében augusztusban a Székesfehérvári Királyi Napokat, a Koronázási Szertartásjátékot és az Aranybulla Művészeti Napokat is megrendezik, az Aranybulla történetéről pedig tévésorozat is készül.

(Forrás: MTVA Sajtóarchívum)