Ősi tölgyfák árulkodnak az elmúlt 4500 év klímájáról

A fák évgyűrűi a fa osztódószövetének (kambium) évszakos változását mutatják

A kutatók hamarosan rekonstruálhatják az elmúlt 4500 év északnyugat-európai éghajlatát, amivel pontosabban meg tudják majd határozni a faépületek és a tárgyak korát az ősi tölgyfák kémiájának elemzésével egy új, a Swansea Egyetem által vezetett projekten keresztül.

A szélesség azt jelzi, hogy egy adott évben mennyit nőttek a fák

Az évgyűrűk elemzése – az úgynevezett dendrokronológia – a múlt megértésének bevált tudományos módszere. A fagyűrűket élő vagy holt fákban, vagy fából készült tárgyakban, a ház gerendáitól a hajó deszkájáig lehet vizsgálni. Ez az egyetlen olyan kormeghatározási módszer, amely hosszú távon képes abszolút „dátumozást" biztosítani, körülbelül egy év pontossággal.

A gyűrűk szélessége azt jelzi, hogy egy adott évben mennyit nőttek a fák, ami nemcsak a múlt klímáját árulja el, hanem például az ókorból származó faszerkezetek, tárgyak rendkívüli pontosságú datálását is lehetővé teszi.

A fák évgyűrűi a fa osztódószövetének (kambium) évszakos változását mutatják Forrás/Illusztráció: Pinterest

Ez a megközelítés azonban nem mindig működik jól az olyan régiókban, mint az Egyesült Királyság és Északnyugat-Európa, ahol az éghajlat enyhe és ritkán korlátozza a fák növekedését. Ez kihívást jelent az elemzések során, amivel a fagyűrű szélességi méréseit használják fel a szakemberek a múlt éghajlatának tanulmányozására. Úgy tűnik, hogy ez az a pont, ahol az új projekt, amelynek neve QUERCUS (latinul „tölgy"), változást hozhat.

A QUERCUS csapata ősi, történelmi és élő tölgymintákat fog vizsgálni az elmúlt 4500 évből.

Ez a fafajta különösen hasznos, mivel a vizsgált régióban széles körben elterjedt, sokáig él és gyakran szerepel a régészeti feljegyzésekben.

Lehetővé teszik a nyári éghajlat időbeli rekonstrukcióját

A legfontosabb újítás az, hogy a kutatók a fa kémiáját fogják elemezni, nem csak a gyűrűk szélességét. Az alapvető elemek – a szén, az oxigén és a hidrogén – stabil izotópjait vizsgálják meg. A fákban lévő szénizotópok a szén biokémiai változásait jelzik egy adott évben, ami az Egyesült Királyságban a nyári napsütés mennyiségéhez kapcsolódik.

Az oxigén- és hidrogénizotópok információt rögzítenek a fa által felhasznált vízről, amely jelzi a nyári csapadék mennyiségét és a légköri nagy körforgás változásait.

A fa úgynevezett kémiai aláírásából származó bizonyítékok lehetővé teszik a tudósok számára a múlt datálását és a nyári éghajlat időbeli rekonstrukcióját.

A kutatók a tölgyfák évgyűrűit vizsgálják Forrás: Pinterest

A fák évgyűrűiben lévő stabil izotópok erős éghajlati jeleket hordoznak, és felhasználhatók a múlt éghajlatának rekonstruálására, még akkor is, amikor a fák nem nőttek környezeti terhelés miatt

– mondta Neil Loader, a Swansea Egyetem földrajz professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak, aki az új projektet vezeti. – Célunk az, hogy jobban megértsük a múlt klímáját, és ehhez jobb időrendre van szükségünk, hogy mikor történtek a dolgok.

Az általa irányított csapatban az Oxfordi Egyetem Régészeti Karának tudósai vesznek részt, akik szoros partnerségben dolgoznak majd egy interdiszciplináris szakértői gárdával, amely magában foglalja a bennszülött csoportok képviselőit Európa-szerte.

Ezzel az új technikával a QUERCUS projekt kidolgozza az első évente feloldott fagyűrű izotóp kronológiákat az Egyesült Királyságban és Északnyugat-Európában, amely 4500 évre nyúlik vissza a bronzkorig.