A hosszúlábú gázlómadarakat, a gémeket, sokan ismerik. A szürke gém mindenki számára ismert képviselőjük, de a nagy kócsagot is sokan felismerik. Ám a gémfélék legkisebbikét, a törpegémet már jóval kevesebben tudják beazonosítani – tájékoztatta szerkesztőségünket pénteken a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP). 

Ez az apró termetű törpegém (Ixobrychus minutus) rejtett életmódot folytat. Hossza mintegy 33-38 centiméter, szárnyfesztávolsága az 52-58 centimétert is eléri, míg tömege csupán 120-150 gramm között mozog.

Afrikai telelőhelyükről ezekben a napokban, május elején érkeznek vissza, hogy aztán egyből párba álljanak, és költésbe kezdjenek – tájékoztatott Völgyi Sándor természetfotós. – Rokonaival ellentétben nem telepesen fészkel, a párok fajtársaiktól elkülönülten rakják fészkeiket a nádasok rejtekében. 

A törpegém egyik jellegzetessége kis mérete mellett, hogy az európai régió és a Mediterráneum egyetlen olyan gémféléje, amely nagyobb világos szárnyfolttal rendelkezikForrás: Völgyi Sándor

Elárulta azt is, hogy a törpegémet leginkább csak akkor lehet észrevenni, amikor az egyik nádfoltból a másikba röppen. Leszállva, akrobatikus ügyességgel kapaszkodik a nádszálakon, és mozdulatlanná dermedve, mimikrije segítségével változik láthatatlanná.

Hogy miért? A madár veszély esetén ugyanis „lecövekel", azaz nyakát és fejét az ég felé nyújtja, és mozdulatlanná dermed: ez a megmerevedési ösztön sokszor akkor is úrrá lesz a faj egyedein, ha például madárgyűrűzés során kerülnek kézre: a hálózással vagy más eszközzel befogott törpegémet a meggyűrűzését követően a talpára állítják a gyűrűzőasztalon vagy a gyűrűzőállomás más pontján, gyakran előfordul, hogy nem repül el, hanem nádszállá merevedik, hogy „megpróbáljon láthatatlanná válni".

A törpegém Magyarországon fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.