A növényi anyagot lebontó gombák lehet, hogy egészségesen tarthatják az ökoszisztémákat, különösen aszály után.

Az eső után felcsírázó piros, narancs és pöttyös gombák többet tesznek, mint színt adnak a tájhoz. Az őket létrehozó gombák a természetes világot termékenyen és stabilan tarthatják, egy új tanulmány szerint. Sőt, meghatározóak lehetnek a Föl ökoszisztémáinak az egészségéhet, mondja Matthias Rilling a Berlini Szabad Egyetem talaj ökológusa, aki nem vett részt a munkában.

70.000 ismert gombafaj van. Ezek magukba foglalják az élesztőt, amit a kenyérsütéshez használunk, valamint a penészeket, a zuzmókat, az ehető gombákat, a mérges gombákat, és pöffeteggombákat. Magukba foglalják patogének széles fajtáit is, azoktól kezdve, amik az atléta-lábat okozzák az emberekben azokig, amik dollár billiós károkat okoznak a búzán, kukoricán, és más terméseken.

Ezek közül a gombák közül sok a föld alatt él, de a kutatók tradicionálisan kevés figyelmet fordítottak rájuk. Az utóbbi néhány évben, azonban, az ökológusok rájöttek, hogy néhányuk - mint pl. a mikorrhiza talajgombák - óriási földalatti hálózatot alkotnak, amik a fákhoz csatlakoznak és ellátják őket tápanyagokkal, lehetővé téve az erdőnek, hogy gyarapodjon.

Lehet, hogy más talajgombák hasonló szerepet játszanak a föld felett? Hogy megtudják, Manuel Delgado-Baquerozo, a Spanyol Nemzeti Kutató Tanács ökoszisztéma ökológusa összeállt kollégákkal világszerte, akik szisztematikusan gyűjtöttek és analizáltak helyi talajmintákat - és a gombákat, amit tartalmaztak - különböző projektek számára. Összesen, a csapat közel 700 mintát analizált trópusi, mérsékelt, és sarki klímákról.

DNS-t használva, Delgado-Baquerizo csapata azonosította minden egyes helyszínen, hogy a talajgombák milyen arányban voltak patogének, mikorrhizák, lebontók (mint például a penész), azt mutatták, mennyi fotoszintézis volt folyamatban minden egyes területen - és így, milyentermékeny volt a vegetáció - és ez a termékenység mennyire változott az elmúlt két évtized alatt. „Ez az adatok egy okos kombinációja." – mondja Rilling.

Egy világos minta bukkant fel. Az ökoszisztémák széles fajtái szerte, a füves területektől az erdőkig, sivatagokig, minél több a lebontó gomba, annál több növény termékenység maradt ugyanaz az idők folyamán,

számoltak be Delgado-Baquerizo és kollégái a Nature Ecology and Evolution magazinban május 9-én. Lebontók széles fajtáival és egy kisebb mértékben gyökér gombákkal rendelkezve szintén segített. Ez a diverzitás biztosíthatja hogy nem számít hogy változnak a kondíciók, bizonyos gombák képesek lesznek ellátni a fölöttük lévő növényeket tápanyagokkal. „Lehet, hogy nagyobb a szerepük, mint a mikorrhiza gombáké." – mondja Sarah Sapsford az Új-Zélandi Elsődleges Iparok Minisztériumának gombás betegség ökológusa, aki nem vett részt a munkában.

Ellentétben, patogének széles fajtáival bírva úgy tűnt, veszélyezteti a földfeletti ökoszisztéma egészségét. A növények lassabban nőttek és kevesebb fotoszintézist hajtottak végre, a produktivitás, ami ami segít üzemanyaggal ellátni az ökoszisztéma organizmusainak többi részét. A patogének gyengíthetik a növényeket és kevésbé képessé tehetik őket arra, hogy ellenálljanak az éghajlati nehézségeknek.

A gombák, mint például ez a fátyolos hölgy gomba (Phallus indusiatus), ami lebontja a növényi anyagot a talajban, segíti a föld feletti növények gyarapodását. ALEX HYDE/NPL/MINDEN PICTURESForrás: https://www.science.org/content/article/lowly-mushrooms-may-be-key-ecosystem-survival-warming-world

 

A társulások fennmaradtak minden tanulmányozott környezetben, számolnak be a szerzők.

„Lenyűgöző, hogy minden más változók változásainak ellenére helyszínről helyszínre, ezek a mintázatok élesen kirajzolódnak." – mondja Rilling. Figyelmeztet azonban, hogy a munka nem bizonyítja, hogy a gombás diverzitás okozza a stabilitást (vagy a sérülékenységet). Más faktorok, mint például a talajban lévő más mikrobák diverzitása is fontos lehet, mondja.

A ténymegállapítások azt sugallják, hogy a diverzitás támogatása kulcsfontosságú lehet az ökoszisztémáink védelméhez, ahogy a klíma melegszik és több aszályhoz vezet, mondja Marina Semchenko, a Tartu Egyetem ökológusa, aki nem vett részt a munkában.

Senki nem tudja igazán, hogy támogassa a talajgomba diverzitást, de legalábbis a a diverzitás értékelésével lehet, hogy képesek leszünk hajszálpontosan megállapítani az ökoszisztémákat, amik lehet, hogy instabilak és kevésbé reziliensek a zavarásra. Ez egy izgalmas időszak." – mondja Sapsford.

(Forrás: American Association for the Advancement of Science)