Az emberiség tizenegyezer éve foglalkozik földműveléssel, de mára a valaha birtokba vett termőterületek mindössze húsz százaléka maradt termőképes világszerte. Hogy függ össze mindez a talajforgatással és a műtrágyázással? Létezik megoldás, ami ráadásul egyszerűbb, mint gondolnánk? Ha igen, miért nem használjuk? Minderről szól egy kiváló magyar ismeretterjesztő film, a Mérgezett Föld című alkotás. Kővári Gábor Mihály munkája látványos felvételekkel fényképezett, a szakemberek és laikusok számára is élvezhető alkotás, amit mindenkinek érdemes lenne megnézni. - hívja fel a figyelmet a Kék Bolygó Alapítvány honlapján.

Magyarország termőterületeinek többségén – a világ nagy részéhez hasonlóan – az intenzív, nagyipari gazdálkodás jellemző. Bár a szakemberek is tudják, hogy ennek megvannak a hátulütői, a túlnépesedés miatt – elvileg – nem tudnak a módszereken változtatni. Ez a film bemutatja, hogy ez miért önbecsapás, a megszokások és a műtrágyaipar béklyója ellenére igenis lehetne változtatni. Létezik módszer, amivel egy zöldséges kertet is dússá lehet tenni talajforgatás és vegyszerek nélkül – és ami még meglepőbb –, egy másik szemlélet alkalmazásával még a szántóföldeken, a gabonatáblákon is hatalmas változást lehet elérni. 

„Agrársivatagoknak” is nevezik az intenzív monokultúrás mezőgazdasági gyakorlat következtében elsilányult tájat. Ilyen súlyosan intenzív használat mellett a talaj hamar kimerül. Az aratást követően nincs természetes takarás, ami megvédené a talajt, így azt lehordja az eső és elhordja a szél (defláció, erózió).Forrás: https://greenfo.hu/hir/nesze-neked-agrodiverzitas/

Megérteni a talajban játszódó folyamatokat

A talaj pusztulása a laikusok számára nem túl látványos jelenség, a szakemberek mégis jól tudják, hogy a legtöbb termőföld állapota közel sem egészséges.

A nehéz munkagépek, a vegyszerhasználat, a műtrágyázás, a nemesített hibrid növények miatt a talaj régen elszakadt a természetes állapottól, és olyan járulékos költségekkel járnak, mint például a méhpusztulás, aminek hatásai egészen katasztrofálisak lehetnek.

Hogy milyen a természetes állapot, ahhoz a film stábja az ország északi részén fekvő kis zsákfaluba, Szuhafőre látogat. Itt él dr. Gyulai Iván ökológus, aki lassan két évtizede kutatja, lehet-e máshogy élelmiszert termelni, mint ahogy megszoktuk. A szakember azt vallja, hogy ha megértjük a talajban zajló folyamatokat, sokkal jobban fogunk bánni vele.

Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány oktatóközpontja Gömörszőlősön. Az alapítvány elnöke és az intézet igazgatója dr. Gyulai Iván ökológus.Forrás: https://www.facebook.com/OkologiaiIntezetAlapitvany/photos/5073909932624194

Ennek szemléltetésére az erdőbe kalauzolja a nézőket, hiszen a föld ott szinte még érintetlen. Mint mondja, a felső, jól látható avar alatt az úgynevezett korhanyt találjuk, ezalatt helyezkedik el a humuszréteg. A humusz mennyisége függ a szervesanyag mennyiségétől, és hogy mennyi élet van a talajban, ami képes a szemcsékkel elkeverni. Az életet ebben az esetben rovarok, gombák, mikroorganizmusok jelentik. Különösen lényeges a giliszták szerepe, akik járataikkal lazítják a talajt, és az avart a föld alatt „feldolgozva" dúsítják azt. De fontos szerep jut magának az avarnak is, ami segít megtartani a nedvességet, és véd a szél koptató hatása ellen.

A termőföldeken a talajforgatás mindezt egyszerre teszi tönkre: a giliszták járatait, sőt, magukat az állatokat is, így a föld elveszti szivacsszerű, nedvességmegtartó jellegét, a felszínre kerülő, takarás nélküli föld pedig védtelen lesz a szél ellen, és porrá változva örökre eltűnik. „Amikor az ásó és az eke összekeveri a talajt, az az ideológia, hogy az a tápanyag, ami kimosódva lekerült a felhalmozási zónába, az elültetett növények számára elérhető kell legyen, mert különben nem tudja elérni. Ez az ideológia, amiért szántunk és ásunk. Ez teljes mértékben felesleges, mert ez a munka rombol" – mondja dr. Gyulai Iván.

Dr. Gyulai IvánForrás:http://www.ecolinst.hu/index.php/sza/11-hirek/40-mm180302

Hogy tapasztalatát nemcsak elméletben alkalmazza, erre jó példa a saját kertje. A szakember úgynevezett mélymulcsos technikát használ, amelynek lényege, hogy a korábbról megmaradt növényi részeket a föld felszínén elszórva egy laza réteg keletkezik, ami így védi a talajt, így nincs annyira kitéve a szél koptató hatásának, megőrzi a nedvességet, és a tápanyag lemosódik a mélyebb rétegekbe. A laza réteg alatti gazdag humuszrétegben boldogan nőnek a szinte szabálytalanul ültetett növények. Hogy a kertet ne süsse túl sok direkt napfény, ezért a kert szélére fákat telepítettek, ami így szétszórja a sugarakat, az északi és keleti részen pedig szintén fák védik a területet a hideg szelektől.

Nem hittek neki, mert „nem úgy szokták"

Sok más társasághoz hasonlóan évtizedekig a fenti módszerek szerint gazdálkodtak a Pusztaszabolcsi Termelőszövetkezetnél, majd részvénytársaságnál is, mígnem 2009-ben kinevezték a növénytermesztési ágazat vezetőjévé Sztupa Gergelyt. A szakember is a megszokott technológiával dolgozott eleinte, de kísérletezésbe fogott, mert látta, hogy a rendszer fenntarthatatlan.

A korábbi rendszerben ugyanis az állattartásból származó szerves trágyával nem nagyon tudtak mit kezdeni. Amellett, hogy kellemetlen a közelében lenni, a földeken nem könnyű egyenletesen eloszlatni, ezért a legtöbb gazdaságban a kényelmesen felhasználható műtrágyát részesítik előnyben. Csakhogy ezt előállítani, szállítani, kiszórni, mind igencsak környezetszennyező, arról nem is beszélve, hogy milyen hatása lesz a földekre és a talajvízre nézve. A jó hír az, hogy sok ilyen szemléletből eredő hibát ingyen is ki lehetne javítani.

A rendszer lényege náluk, hogy megpróbálnak a természetes rendszerhez, az anyagok körforgásához visszatérni.

Ahelyett, hogy a szármaradványokat egy hőerőműbe szállítanák – mellesleg rengeteg üzemanyagot elpazarolva –, náluk az állatok hasznosítják azt. A szerves trágyához egy porszerű, komposztot, agyagőrleményt, mészkőport tartalmazó anyagot adnak, ami így a földhöz hasonló állagú lesz, és könnyű a termőföldön kiszórni, eloszlatni.

dr. Gyulai IvánForrás: https://mtvsz.blog.hu/2019/12/11/30_ev_30_arc_30_tortenet_dr_gyulai_ivan

 

„Amikor elkezdtük ezt a technológiát, sokat kaptam, főleg idősebb traktorosok kérdőjelezték meg az új módszert – meséli Sztupa Gergely. – Azzal, hogy nem szórjuk szét az alapműtrágyákat, semmi hátrányt sem érzek termésátlagban vagy minőségben. Ugyanazt tudjuk produkálni, mint a kemikáliákkal dolgozó gazdák."

 

Újra élővé tenni a talajt

A Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. munkatársai kezdetben csak kisebb területen kezdtek el kísérletezni, de a biztató eredmények miatt fokozatosan újabb területeket vontak be a műtrágyamentes művelésbe, míg ma már a teljes, ezer hektáros területen eszerint gazdálkodnak. Hogy jó úton járnak, arról nemcsak a gazdasági eredmények – ha úgy tetszik, a profit – győzi meg a kétkedőket.

Christoph Frebourg francia talajtani szakértő valóságos sztár a saját szakterületén. A szimpatikus szakember mára már a világ több mint ötezer pontján végzett vizsgálatokat, és a talajok szinte minden rezdülését pontosan ismeri. A szakember két kutatóárkot ásatott a pusztaszabolcsi földeken: az egyiket a szomszédos területen, a másikat pedig ott, ahol Sztupa Gergely módszere szerint gazdálkodnak.

Az eredmény valóban megdöbbentő. A szomszédos területen, ahol a talajforgatás és a műtrágyázás szentségében hisznek, a föld felső, nagyjából húsz centis rétege tűnt élőnek, alatta szinte átmenet nélkül szárazabb, homokosabb, gyökerekkel át nem szőtt réteg került elő. Ezzel szemben a másik földszelvényben egy méter húsz centi mélyen volt humuszos. Ebben a rétegben giliszták, rovarok, gombák élnek, a föld szerkezete lyukacsosabb, szivacsszerűbb, ezért sikerül megkötnie a nedvességet.

Az egészben a legmeglepőbb talán az, hogy a két, szomszédos földterületet mindössze nyolc éve művelik különböző módszer szerint. Megoldás tehát létezik, csak a kétkedés és a megszokások helyett teret kell adni az új szemléletnek – ami végső soron semmi mást nem jelent, mint visszatérést a természetes körforgáshoz.

 

Forrás: https://www.facebook.com/events/1588206324868520/?ref=newsfeed

 

Ha mindezt minél több gazdálkodó felismerné, nem jelentene többé gondot a drága műtrágya, hiszen nem lenne szükség rá, nem kellene hozzá földgázt égetni, ezáltal is csak nyerne a bolygó, a tisztán maradó termőföldekről nem beszélve. Hiszen, amint a filmben is elhangzik, „ahhoz, hogy az emberiség életben maradjon, újra élővé kell tenni a talajokat."

A Mérgezett Föld című ismeretterjesztő filmhez hasonló produkciók a régió egyik legnagyobb természet- és környezetvédelmi tematikus rendezvényének programjában is szerepelnek. A Kék Bolygó Alapítvány szervezésében megvalósuló VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon 106 ország 1374 pályázata lesz versenyben. A helyszínen többek között filmszemle és fotókiállítás is várja az érdeklődőket három napon keresztül, 2022. május 27. és május 29. között, a gödöllői Grassalkovich-kastélyban.

A Mérgezett föld című film:

(Forrás: Kék Bolygó Alapítvány: https://kekbolygoalapitvany.hu)