Krisztus után a 4. század környékén egy ősi utazó áthaladt a Nyugat-Norvégia-i Horse Ice Patch kihívásokkal teli hegyi hágóján, több mint 2000 méteres tengerszint feletti magasságban. Útközben azonban elvesztette vagy eldobta az egyik lábbelijét, a közel 3000 kilométerre fekvő Rómában gyártott, kopott bőrszandálját.

Számos műtárgyat rejtett az olvadó jég

Egy szokatlanul meleg nyár, olvasztotta fel majdnem 1700 évvel az esetet követően az évszázadok óta felhalmozódott hó és jég felső rétegét a területen, ami felfedte a római lábbelit. A szandált egy helyi túrázó vette észre, aki szerencsére felismerte a történelmi jelentőségét. Készített néhány fényképet az eszközről, és a helyszín koordinátáival együtt megosztotta azokat a régészekkel. A szakemberek a Secrets of the Ice nevű glaciális régészeti programhoz kapcsolódnak, amely eddig több ezer műtárgyat tárt fel Norvégia olvadó jegén és gleccsereiben, köztük valószínűleg középkori fa síléceket és tunikákat, amelyeket valószínűleg a vikingek viseltek.

A szakadt, 1700 éves szandál részleteit a kutatóknak sikerült rekonstruálnia. Az eredeti cipő azonban valószínűleg masszívabbnak és hegyi túrázáshoz illőbbnek kellett lennie, mint a funkcionalitásának ez a rekonstrukciójaForrás: Secrets of the Ice

Espen Finstad és a Secrets of the Ice munkatársai jól ismerik a környéket. Korábban egy 700 éves középkori patkót és lólábcsontot találtak a területen. A kapott képeket látva elutaztak a Horse Ice Patch nyomvonalán lévő helyszínre, és sietve megkezdték az ásatást.

Feltárták a lábbelit, valamint más tárgyakat, köztük nyílvesszőket, textíliákat, sőt még fagyott lótrágyát is.

Az időjárás is kegyes volt hozzájuk, mert épp időben végeztek: másnap az ösvényt már sűrű hó borította, ami vastag takarót vont a fontos helyszínre. Tudták, hogy ha a vihar korábban érkezik, valószínűleg soha nem találták volna meg ezt a „szerencsés szandált".

A rómaiak befolyását mutatja

Vegard Vike, az oslói Kulturhistorisk Múzeum régészeti konzervátora által végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a nyersbőr cipő egy 43-as méretű, római carbatina stílusban tervezett szandál, amely Európa-szerte nagyon divatos volt a Nyugat-Római Birodalom hajnalán. A szakemberek úgy vélik, hogy nagyon valószínűtlen, hogy azt egy római turista viselte, bár ezt a lehetőséget sem zárták ki teljesen.

Mindazonáltal a rómaiak befolyását mutatja annak a ténye, hogy a lábbelit ilyen messze északon, a birodalom határától többezer kilométerre találták meg.

Ami viszont biztos, hogy a szandál tulajdonosának a lábbelin kívül egy vastag gyapjútakarót vagy állatbőrből készült zoknit kellett viselnie a bénító hideg leküzdésére.
A viselője elveszíthette a cipőjét a zord tájon való vándorlás közben, de sokkal valószínűbb, hogy az utazó egyszerűen eldobta a szandált, mint egy szemetet, mert azt túlságosan elhasználódottnak találta a használat miatt – mutatott rá Lars Pilø régésze a ZME Science online tudományos portálnak. – Mint tapasztalt utazónak, ennek a személynek valószínűleg akadt még egy pár új cipője is a csomagjában.

Hozzátette: a tudósok szerencséje, hogy ami az egyik embernek szemét, az a másiknak kincs.

A Horse Ice Patch ösvényeinek hálózata összeköti Norvégia szárazföldi partjait. Az emberek egykor teherhordó lovaikkal együtt utaztak ezeken, akik valószínűleg különböző készletek, zsákmány és kereskedelmi cikkek, például állatbőrök, agancsok és bőrök szállításával foglalkoztak. Amint elérték az ösvény másik oldalán található fjordot, a termékeiket sóra, árpára és szárított halra cserélték, majd ugyanazon a nehéz terepen elindultak haza.