Felesküdtek az utolsó „vad szigetek" védelmére

A most megalakult Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területe már meghaladja a 943 ezer hektárt

Bécs, mint Duna-parti nagyváros adott otthont a LIFE WILDisland projekt nyitókonferenciájának, amelyen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) is képviseltette magát. A projekt célja, hogy megőrizze a természetes Duna-szigeteket, mint a folyódinamika kiemelt élőhelyeit. A szigetek által alkotott élőhely-folyosó hozzájárul az ökológiai kapcsolat erősítéséhez és egy Európa szívében található természetes vadon megőrzéséhez – tájékoztatta szerkesztőségünket a DDNP.

A projekt során összesen tizenöt partner működik együtt. A céljuk, hogy egyrészt a Duna természetes dinamikájának javításával, másrészt a szigetek és a folyó árterének talán legkarakteresebb élőhely-típusának, a puhafás ligeterdők megőrzésével és helyreállításával elősegítse számos dunai sziget természetességének, „vadon" jellegének erősítését. Hazánkból három nemzeti park és egy vízügyi igazgatóság vesz részt benne.

A Duna folyó értékes élővilág otthona Forrás: Michel GUNTHER / BIOS/Michel Gunther

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tervezett akciói között szerepel több mellékág-rekonstrukció, sarkantyú visszabontás, őshonos fafajokkal történő erdőtelepítés, illetve erdőszerkezet-átalakítás és az inváziós fajok, például zöldjuhar, amerikai kőris, gyalogakác elleni védekezés is

– tájékoztatott a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. – A pályázati tevékenység részét képezné a fenti beavatkozások engedélyezési eljárásának lebonyolítása, a szükséges természetvédelmi engedélyek beszerzése is.

Hozzátették: a beavatkozások eredményeit botanikai felmérések útján is nyomon követik.

A helyi lakosság figyelmét is szeretnék felhívni a dunai szigetek természetvédelmi jelentőségére illetve tanácsokat adni, hogy ők hogyan járulhatnak hozzá ezeknek a szigeteknek a megőrzéséhez.

A most tartott nyitókonferencia első napján a hivatalos köszöntőket követően kilenc Duna menti ország (Románia, Bulgária, Ukrajna, Moldova, Horvátország, Magyarország, Szlovákia, Ausztria, Németország) nagykövetei és képviselői nyilatkozatot írtak alá a Duna-menti együttműködés fontosságáról. Ahogy arról a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatott, a transznacionális együttműködést az a tény ihlette, hogy

a Duna több mint 900 szigettel rendelkezik, amelyek európai jelentőségű élőhely-folyosót alkotnak, és menedéket nyújtanak a jellegzetes állat- és növényfajoknak.

A tervek között szerepel több mellékág-rekonstrukció, sarkantyú visszabontás, őshonos fafajokkal történő erdőtelepítés, illetve erdőszerkezet-átalakítás és az inváziós fajok, például zöldjuhar, amerikai kőris, gyalogakác elleni védekezés Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park

E szigetek közül összesen 147 még mindig teljesen természetes, és fokozottan védendő. Hangsúlyozták: a Duna Európa egyik kiemelkedő jelentőségű „mentőöve" a biológiai sokféleség védelme szempontjából. A folyók és parti övezeteik gyakran képezik az ökológiai folyosók gerincét, és központi elemei az európai „zöld és kék infrastruktúra"-nak.

A Duna több biogeográfiai régiót köt össze, mint bármely más európai élőhelyhálózat.

Az „utolsó megmaradt vad szigetek" megóvása érdekében a Duna-menti védett területeket kezelő szervezeteket tömörítő DANUBEPARKS hálózat az ausztriai Donau-Auen Nemzeti Park koordinálásával indította el a LIFE WILDisland projektet, amely összesen 48 kilométer folyóvíz és 1267 hektár folyó menti terület revitalizálásához járul hozzá.