A repülő őshüllők, a pteroszauruszok egy eddig ismeretlen, semmi másra nem hasonlító nemét fedezték fel argentin kutatók az Andokban, Mendoza tartományban.

A kilencméteresre is megnövő Halálsárkány (Thanatosdrakon amaru) 86 millió évvel ezelőtt, a kréta korban élt, a dinoszauruszokkal egy időben, és a madarakat megelőző egyik első olyan lény volt, amely az égből csapott le áldozatára.

A szárnyasgyík már legalább 20 millió éve létezett, amikor egy, a mexikói Yucatán-félszigeten becsapódó hatalmas aszteroida eltörölte a földi élet háromnegyedét.

A felfedezést a Cretaceous Research folyóiratban publikáló tudósok szerint az újonnan felfedezett szárnyas- vagy madárgyík ijesztő látványt nyújthatott.

Megkövült hatalmas csontjai alapján a Halálsárkányt a Dél-Amerikában eddig felfedezett legnagyobb, és a Földön valaha is talált egyik legnagyobb szárnyasgyíkként azonosították.

"Nem ismerjük egyetlen olyan közeli rokonát sem, amely akár csak testfelépítésében hasonlítana erre a bestiára" - mondta el egy hétvégi interjúban Leonardo Ortiz projektvezető. A tudós szerint a megkövült maradványok soha korábban nem látott jellegzetességei miatt egy teljesen új nembe kellett sorolni.
Leírására nincs találóbb elnevezés, mint a thanatosz (halál) és a drakon (sárkány) görög szavakból fabrikált Thanatosdrakon amaru - mondta Ortiz.