Így védekeznek a klímakatasztrófa és a kánikula ellen a világ városaiban

függőleges kert
Függőleges kert egy Közép-Párizsban lévő lakóépületen (Második alprefektúra, a Rue d’Boukir és a Rue des Petits Carreaux sarkán). Több száz növény sok különböző fajból. Ez az épülethomlokzat a történelmi lakóépület szerkezet és a természet egy szokatlan találkozását mutatja.
Vágólapra másolva!
Felforrósodó betonfelületek, álmatlan éjszakák, csúcsra járatott légkondicionálók. Árvizek, káros sugarak, szennyezett levegő. A városok a világ minden táján szenvednek a globális felmelegedés káros hatásaitól, de vannak olyanok is köztük, akik okosan megkezdték a védekezést. High-tech és olcsó, egyszerű megoldások a világ minden tájáról. - írja a Kék Bolygó Alapítvány honlapján.
Vágólapra másolva!

A fogalom, amit a jövő városa és a klímaváltozás elleni harc kapcsán érdemes mindenkinek megjegyezni: a reziliens város. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a városokat és lakóikat minél inkább fel kell készíteni a változásra, a globális felmelegedésre, a hosszú, forró nyarakra, a viharokra, a széllökésekre és a villámárvizekre, hogy együttes erővel tudjanak védekezni a stresszhatás és földcsuszamlásszerű változások ellen.

Fehér aszfalt, hűvösebb tetők

A festői görög falvakban megszokott látványt nyújtanak a fehérre meszelt, vastag falak, a lapos tetők, és ahol csak lehet, szőlőlugasok, futónövények, árnyas fügefák. Mindez egyszerű és hatékony módja annak, hogy a lakók hogyan védik otthonaikat a mediterrán nyár túlzottan is áldásos hatásai ellen, és jó példa arra is, hogy alkalmazkodhatunk egyszerűen a környezetünkhöz. De mi a helyzet a modern, sűrűbben lakott településekkel? Nos, a jó hír az, hogy bizonyos módszerek időnként sikerrel átvehetők a legnépesebb világvárosokban is.

A városok vezetése a hőszigethatás felfedezése, vagyis évtizedek óta próbálják hűvös járdákkal csökkenteni a városi hőmérsékletet. Ennek egyik legegyszerűbb – igaz, egyúttal pazarló – módja a locsolás. Párizsban például mindehhez a Szajna vizét hívják segítségül: a speciális rendszer a város legmagasabb pontjaira is képes felszivattyúzni a vizet, amit aztán az utak tisztítására – és részben hűtésére – használnak.

Los Angelesben teljesen más utat választottak. Az észak-amerikai metropoliszban 2015-ben kezdtek egy kísérleti projektbe, melynek keretében bizonyos lakóövezetekben és parkolókban – vagy ahol nincs szükség sok útburkolati jelre – fehérre festették az aszfaltot. Mindehhez nem árt tudni, hogy az új, szinte fekete aszfalt a napenergia 95 százalékát, a használt aszfalt a 80–90 százalékát elnyeli és elraktározza, aminek az eredménye az úgynevezett hőszigetek kialakulása.

Az ötlet lényege, hogy a fehér felület több fényt ver vissza, ezért nem melegszik úgy fel. A CoolSeal – ami valójában nem festék, hanem egy aszfaltalapú, környezetbarát tömítőanyag – csúszásgátló anyagot is tartalmaz, és az aszfaltot érő napfény 40–50 százalékát veri vissza, ezáltal ott 6–10 fokkal hűvösebb az útfelület a hagyományos részhez képest, ami segít elkerülni a hőszigethatást.

A megoldás valóban működik – és mégsem. Egy későbbi kutatás kimutatta, hogy az aszfalt valóban kevésbé tárolja el a hőenergiát, kevésbé melegszik fel és sugározza vissza éjszaka a hőt, a gyalogosok mégis kellemetlenebbül érzik magukat: a visszaverődés miatt akár tíz százalékkal melegebbnek is érezhetik a levegőt a valósnál.

Mi lehet a megoldás? A járdák festését talán el kell engedni, a módszer az utak esetében már jobban működik, de a kopás és a szennyeződés miatt időről időre újra be kell vonni a speciális anyaggal a felületet.

Ahol viszont teljes sikernek számít a módszer: az épületek tetőin már meglehetősen elterjedtek ezek a burkolatok, és a tapasztalatok kedvezőek velük kapcsolatban.

Nagy forgalom az Interstate 10 és 110 autópályákon Los Angeles belváros közelében, Kaliforniában csúcsidőben. Forrás: https://kekbolygoalapitvany.hu/magazin/igy-vedekeznek-a-klimakatasztrofa-es-a-kanikula-ellen-a-vilag-varosaiban/

Függőleges kertek, úszó kertek

A városok zöldítése nem újkeletű gondolat, sőt, az egyik legjobb módszer, amit a hőszigetek ellen tehetünk. Ennek magyarázata, hogy a növények párolgása hőt von el a környezetétől, így a növényzet nyáron – a klímaberendezésekkel ellentétben – egyszerre hűti a lakásokat és az utcát is.

Első olvasásra talán meglepő adat, de már száz négyzetméter zöldfelület is akár 3–4 Celsius-fokkal csökkentheti a környezetükben a levegő hőmérsékletét! A sok növény több egyéb ökológiai előnnyel jár. A házakra futtatott zöldfalak és a zöldtetők árnyékoló hatásukkal is védik az épületeket, ezáltal azok kevésbé melegednek fel. Javítják továbbá a levegőminőséget, és még a hangszigetelésben is szerepet játszanak.

Az ilyen felületek előnye, hogy sűrűn beépített városokban is lehet alkalmazni, ahol a parképítésre, fasorokra nem jut elegendő hely. Párizs jó példa erre, ahol fasorok és parkok is akadnak ugyan szép számmal, de a város levegője mégis igen szennyezett – talán nem csoda, hogy 1998-ban itt épült a világ első függőleges kertje.

De nemcsak függőleges irányban lehet a városokat zöldíteni. A francia nagyvárosok, különösen Párizs és Lyon évek óta élen jár a városi folyópartok revitalizálásában. A párizsi Musée d'Orsay közelében 2014 szeptemberében adták át a közönségnek a Jardins de l'Archipel des Berges de Seine Niki-de-Saint-Phalle névre keresztelt úszó szigeteket. Az öt, parthoz rögzített pontonon többek között buja kertek, zöldfelületek, pihenőpadok és párakapuk is helyet kaptak.

Függőleges kert egy Közép-Párizsban lévő lakóépületen (Második alprefektúra, a Rue d’Boukir és a Rue des Petits Carreaux sarkán). Több száz növény sok különböző fajból. Ez az épülethomlokzat a történelmi lakóépület szerkezet és a természet egy szokatlan találkozását mutatja. Forrás: https://kekbolygoalapitvany.hu/magazin/igy-vedekeznek-a-klimakatasztrofa-es-a-kanikula-ellen-a-vilag-varosaiban/

A bécsi városvezetés már korábban elhatározta, hogy követi a párizsi mintát, és létrehozza a saját úszó kertjeit a Duna-csatornán. A Donaukanal egy részét régen városi kikötőnek szánták, ezért építettek korábban a vízbe hatalmas betontömböket. Ezt a tervet azonban később elvetették, a beton viszont ott maradt. A tavaly befejeződött átalakítás és zöldítés nyomán a régi betonsivatag helyén ma már fákkal és növényekkel beültetett, ülő- és fekvőhelyekkel felszerelt pihenőhely várja a bécsieket 1500 négyzetméteren.

Nem ez az egyetlen látványos bécsi átalakítás a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében. A Naschmarkt az osztrák főváros egyik ismert pontja, bécsiek és a turisták egyaránt előszeretettel keresik fel. A város gourmet- és régiségpiacát 1972 óta szegélyezte egy tizenkétezer négyzetméteres parkoló, ami nyáron a belváros egyik legnagyobb hőszigetét jelentette évtizedeken keresztül.

A nagyjából két focipályának megfelelő óriási betonfelület nyaranta izzott a forróságtól, a városvezetés ezért úgy döntött, hogy a terület nagyobb részén feltörik az aszfaltot és helyette zöld oázist hoznak létre sok hűsítő árnyékkal.

Az átalakítás során egy fedett, de nyitott piacterület is létrejön – a tervek szerint zöldtetővel és napelemekkel –, ahol helyi termelők kínálhatják majd a regionális termékeket. A nagy népszerűségnek örvendő bolhapiac megmarad.

Akiket különösen sújt a klímaváltozás

A reziliens város egyik legjobb példája manapság egy ázsiai mintaállam, Szingapúr. A Budapestnél alig nagyobb város vezetői mindössze 728 négyzetkilométernyi területtel gazdálkodhatnak, ezért tisztában vannak vele, hogy egészen máshogy kell csinálni mindent, mint a nagyobb államokban. Tudják, hogy a város mindig meleg és párás lesz, de nem szeretnék, ha mindez elviselhetetlenné válna.

A homlokzatokra növényeket telepítenek, sőt, olyan festékeket alkalmaznak majd, amik jobban szolgálják a házak hűtését, ami szintén kedvező hatással lesz a város klímájára. Hogy a város élhetőségét fenntartsák, 2030-ig egymillió fa elültetését tervezik, ami rengeteg port és káros szennyezőanyagot segít megkötni, de a fák segíthetnek a hirtelen lezúduló viharok elleni védekezésben is.

Szingapúri lakóépület zöld erdő távlati várossziluettben. Forrás: https://kekbolygoalapitvany.hu/magazin/igy-vedekeznek-a-klimakatasztrofa-es-a-kanikula-ellen-a-vilag-varosaiban/

Nemcsak a nagyvárosokat fenyegetik a hirtelen lecsapó viharok, amelyek nagy mennyiségű csapadékot hoznak magukkal, de a burkolt, leaszfaltozott felületek magas aránya és a nagy kiterjedésű természetes zöldfelületek hiánya miatt a metropoliszokat különösen fenyegetik a villámárvizek.

Ráadásul ezek a hirtelen jött áradások különösen nagy károkat tudnak tenni a sűrűn lakott övezetekben. Korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk a dán főváros esetéről, ahol 2004-ben olyan vihar tombolt, amilyenre néhány tudóson kívül talán senki sem számított. A károk több milliárd euróra rúgtak, ezért a döntéshozók az építészek és tájépítészek bevonásával gyökeresen új stratégia mentén kezdték el a várost átalakítani.

A sétálóutcákat például úgy alakították át, hogy villámárvíz esetén a középső része nagyon sekély, néhány centis kis patakként funkcionáljon, ezzel segítve a csapadék elvezetését. Ez a néhány centis besüllyesztés pont az a mélység, ami sem az emberéletben, sem az ingatlanokban vagy ingóságokban nem okoz károkat, viszont a szélessége miatt komoly mennyiségű vizet képes elvezetni.

Később a parkot és bizonyos sportpályákat is úgy alakítottak át, hogy ha szükség van rá, vésztározóként is tudjanak funkcionálni, amíg elvonul az árvíz. Koppenhágában az esős napok száma és a viharok száma semmit sem csökkent az elmúlt két évtizedben, de a fenti stratégia alkalmazása miatt csökkent a kockázata annak, hogy a korábbihoz hasonló kár érje a várost.

A dán főváros példája később a világ számos településén követőkre talált. Nemrégiben látott napvilágot a hír, hogy a védekezés bizonyos elemeit a budapesti kerületek is átveszik.

A sűrűn lakott Erzsébetvárosban az esővíz felfogására koncentrálnak, amit később a parkok öntözésére, parkok és utak tisztítására használnak majd. A Hegyvidék középső sávjában egy nagy kiterjedésű városi vízgyűjtő terület található, ami alá föld alatti tartályokat, ciszternákat telepítenek.

Az összegyűjtött esővizet itt is öntözésre használják, a kerület más pontjain pedig őshonos növényekkel beültetett esőkerteket, vízáteresztő burkolatokat, zöldtetőket alakítanak ki.

(Forrás: Kék Bolygó alapítvány: https://kekbolygoalapitvany.hu)