A tudósok a valaha észlelt legrégebbi erdőtüzek nyomára bukkantak a 430 millió éves walesi és lengyelországi szénlelőhelyeknek köszönhetően. Ezek pedig igen értékes betekintést nyújtanak abba, hogy milyen is lehetett az élet a Földön a szilur földtörténeti időszakban.

Akkoriban a növények szaporodása nagymértékben függött a rendelkezésre álló víztől, és valószínűleg ezért nem jelentek meg azokon a területeken, ahol az év egy részében vagy egészében szárazság volt jellemző. A Geology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint

az erdőtüzek viszonylag rövidek voltak, esetenként a térdig vagy derékig érő növényzeten keresztül terjedhettek.

A tájat azonban nem a fák, hanem az úgynevezett Prototaxites ősi gombák uralhatták. És bár erről nem túl sokat tudnak a tudósok, de úgy gondolják, hogy akár kilenc méter magasra is megnőhettek.

430 millió évvel ezelőtt a légkör oxigénszintje 21 százalékos vagy még magasabb is lehetett a kutatók szerintForrás: AFP via Getty Images/Kyle Grillot

Úgy tűnik, hogy a tűzre vonatkozó bizonyítékaink szorosan egybeesnek a legkorábbi szárazföldi növényi makrofosszíliákra vonatkozó bizonyítékainkkal – mondta Ian Glasspool, a maine-i Colby College paleobotanikusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Tehát amint biztosítottá vált az „üzemanyag" növényi makrofosszíliák formájában, szinte azonnal futótűz keletkezett.

Hozzátette: az erdőtüzek létezéséhez ugyanis „üzemanyagra" (növényekre), gyújtóforrásra (ami itt villámcsapás lehetett) és elegendő oxigénre van szükség.

A kutatók szerint a tűz képes volt továbbterjedni és szénlerakódásokat hagyott maga után. Ez viszont arra utalhat, hogy a Föld légköri oxigénszintje legalább 16 százalék lehetett. A csapat úgy gondolja, hogy 430 millió évvel ezelőtt a légkör oxigénszintje már 21 százalékos vagy még magasabb is lehetett.Ez mind nagyon hasznos információt jelent a paleontológusok számára. Úgy vélik, hogy a megnövekedett növényi élet és a fotoszintézis jobban hozzájárult az úgynevezett oxigénciklushoz az erdőtüzek idején, amely időbeli részleteinek ismerete jobb képet adhat arról, hogyan alakulhatott ki az élet.
A korabeli tájon elegendő növényzet kellett legyen ahhoz, hogy az erdőtüzek gyorsan terjedjenek, és nyomokat hagyjanak maga után – magyarázta Robert Gastaldo paleontológus. – Azokban az időpontokban, amelyekből mintát vettünk, elegendő biomassza volt a környéken ahhoz, hogy rögzíthessük az erdőtüzek nyomát, amelyek segítségével azonosítani tudtuk a folyamat időbeli meghatározását is.

A mai Európa tája több száz millió évvel ezelőtt egészen másként festett. Az azonban biztos, hogy az erdőtüzek akkoriban és most is jelentősen hozzájárultak a szén és foszfor körforgásához. Ezeknek a folyamatoknak a pontos feltárása még további tudományos munkát igényel.