A hőmérséklet növekedésével gyors szaporodásnak indultak az algák a Balatonban. Június 24-én számolt be Somogyi Boglárka és Vörös Lajos a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet honlapján összefoglalójában arról, hogy a Balaton vízhőmérséklete 20 °C fölé emelkedett és erre a tó algái is reagáltak: megjelentek a nyári időszakra jelemző kékalgák és fecskemoszatok. Június 27-én Vörös Lajos arról tájékoztat, hogy elfújta szél az algákat, és koncentrációjuk a megnyugatóan alacsony szintű. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai folyamatosan nyomon követik a tó algáinak mennyiségi és összetételbeli változásait.

 

 

 

 

Amikor a Balaton vízhőmérséklete 20 °C fölé emelkedett és erre a tó algái is reagáltak: megjelentek a nyári időszakra jelemző kékalgák és fecskemoszatok. A növényi tápelemekben gazdagabb tórészeken, így a Szigligeti- és a Keszthelyi-medencében az algák biomasszáját kifejező a-klorofill koncentráció elérte a 20 µg/L-es értéket, ami már a tónak szabad szemmel is érzékelhető zöldes elszíneződést okoz. A tó középső és keleti, tápelemekben szegényebb területein ennél jelentősen kisebb algabiomasszát (a-klorofill: 3-4 µg/L) mértek. 

A vízhőmérséklet és az a-klorofill koncentráció változása a Keszthelyi-medencében az elmúlt egy hónapban.Forrás: https://www.blki.hu/node/15033

Június 23-án jellegzetes, kisebb-nagyobb, a víz felszínén úszó algafoltokat figyeltenk meg a Szigligeti-medencében.

Ez a jelenség nem ismeretelen, a kékalgák kora nyári képviselője, a Dolichospermum flos-aquae okozza, amely képes a víz felszínére emelkedni.

Meleg, szélcsendes idő esetén a kékalga foltok kialakulása fokozódhat. A korábbi évek tapasztalatai alapján ezek az algák védett öblözetekben tudnak nagy tömegben felhalmozódni. Ez a jelenség azonban időszakos, a szél hatására az algák könnyen visszakeverednek a vízoszlopba, amelyben az össz alga mennyiség jelenleg még csak a töredéke az egészségügyi határértéknek (75 µg/L a-klorofill koncentráció). 

A kora nyári jellegzetes cianobaktérium (Dolichospermum flos-aqaue) mikroszkópi képe a Szigligeti-medencéből.Forrás: https://www.blki.hu/node/15033

Június 25-én és 26-án szombaton és vasárnap a nyugati tóterületen főleg a partközelben, de látványos foltokban távolabb is zöldre színezték a Balaton vizét az algák.

Hétfőn, június 27-én délutánra a feltámadt szél szétoszlatta ezeket az algafelhőket, amelyek mennyisége többé-kevésbé egyenletes eloszlásuknak köszönhetően már nem kifogásolható a tóban (az időjárási körülmények változásával ez a jelenség megismétlődhet). A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai 2022. június 27-i mérései szerint a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében az algák biomasszáját jellemző klorofill koncentráció egyaránt 25-26 µg/l volt a teljes vízoszlopra vonatkoztatva.

Ezek megnyugtatóan alacsony értékek, mert az egészségügyi határérték a WHO ajánlása szerint 75 µg/l (kékalga dominancia esetén). 

 

A Dolichospermum flos-aquae cianobaktérium fonalai a Balatonban 2022. június 27-én fluoreszcens mikroszkópban.Forrás: https://www.blki.hu/node/15034

 

Előrejelezhetjük, hogy a napjainkban legtömegesebb koranyári Dolichospermum flos-aque nevű "gubancos" fonalakat képező cianobaktérium hamarosan el fog tűnni a vízből, és átadja helyét a meleg nyár jellegzetes algafajainak, amelyek kis mennyiségben már meg is jelentek a tóban.

A nyári algák várható mennyiségét jelenlegi tudásunk alapján azonban nem tudjuk előre becsülni. A 2022. június 1-én indult "Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium" konzorciumi résztvevőjeként a "Tihanyi Intézet" kutatói (összefogva a többi résztvevő intézménnyel) egy négyéves kutatási project keretében minden bizonnyal fel fogják tárni a Balaton algásodása mögött meghúzódó és eddig még feltáratlan ok-okozati összefüggéseket, amelyek megalapozhatják egy előrejelző információs rendszer kidolgozását, illetve a hatékony védekezés módszertanát.

(Forrás: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet: https://www.blki.hu)