Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) földtudományi kutatóprofesszora is tagja annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely kimutatta, hogy a bazaltláva üvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik. Az Astrobiology című rangos folyóiratban publikált kutatási eredmények áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének tanulmányozásában. - írja honlapján az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat.

 

4,35 milliárd évvel ezelőtt bőséges mennyiségű bazaltláva üveg volt jelen a Földön, és a Marson ma is található ilyen korú bazalt. Az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány (FfAME) molekuláris biológusa,

Elisa Biondi által vezetett kutatás során kimutatták, hogy amikor a nukleozid-trifoszfátok átszűrődnek a bazaltüvegen, 100-200 nukleotid hosszúságú RNS-molekulák keletkeznek.

„Abban az időben a bazaltüveg mindenhol fellelhető volt a Földön" ‒ mondta Stephen Mojzsis. „A Hold kialakulása utáni néhány százmillió évben a fiatal bolygón a bőséges vulkáni tevékenységgel párosuló gyakori becsapódások következtében bazaltláva ‒ a bazaltüveg alapanyaga ‒ jött létre. A becsapódások hozzájárultak ahhoz, hogy a szárazföldek RNS képződésére alkalmas víztartó rétegeket őrizzenek meg" ‒ magyarázta a kutató.

A becsapódó objektumok nikkelt is szállítottak, amelyről a kutatócsoport tavaly kimutatta, hogy nukleozid-trifoszfátokat képez a lávaüvegben is megtalálható nukleozidokból és aktivált foszfátokból. A borát ásványok, például a bórax szintén a trifoszfátok bazaltból való képződését segítették. A borát a ribóz, vagyis az RNS „R" tagjának olyan egyszerű szénhidrátokból való képződését is elősegíti, amelyek a korai földi légkörben már jelen kellett hogy legyenek. Ezek esőként hulltak a légkörből a felszínre, és vulkáni kén-dioxid által stabilizált szerves ásványokat szállítottak magukkal.

Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) földtudományi kutatóprofesszora is tagja annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely kimutatta, hogy a bazaltláva üvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik. Az Astrobiology című rangos folyóiratban publikált kutatási eredmények áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének tanulmányozásában.Forrás: https://www.elte.hu/content/hany-eves-a-fold.e.9746

 

A becsapódó meteoritok kulcsfontosságúak voltak az egyszerű szerves molekuláktól az első RNS-ig vezető úton. A becsapódó objektumok vas-nikkel magja úgy változtatta meg a légkört, hogy az alkalmassá vált olyan RNS-bázisok létrejöttére, amelyek szekvenciái genetikai információt tároltak.

Steven A. Benner, a FfAME kutatója szerint azonban még nem tisztázott, hogyan vett fel azonos általános alakot az összes RNS-építőelem.

A vizsgálat eredményei áttörést jelenthetnek a marsi élet utáni kutatásban is, a tudósok szerint ugyanis ebben az időszakban a Marson is jelen voltak ugyanazok az ásványok, üvegek és hasonló becsapódások, mint a Földön. A vörös bolygón azonban nem mentek végbe azok a kontinenssodródások és lemeztektonikai események, amelyek a Földön minden négymilliárd évnél idősebb kőzetet betemettek, ezek a releváns kőzetek így a Mars felszínén ma is megtalálhatók. A közelmúltban a kutatók minden kőzetet megtaláltak a bolygón, beleértve a borátot is. „Ha az élet ezen az egyszerű módon alakult ki a Földön, akkor ez megtörténhetett a Marson is" ‒ magyarázta Steven A. Benner. „Így még fontosabbá vált, hogy amint lehet, életet keressünk a Marson" ‒ emelte ki a kutató.

(Forrás: Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat: https://elkh.org)