Még a tudósok lélegzete is elállt a James Webb űrtávcső vadonatúj felvételeitől

James Webb űrtávcső
Művészi ábra a James Webb űrtávcsőről
Vágólapra másolva!
Július 12-én mutatják be a James Webb űrteleszkóp első jelentősebb fotóit. A képek láttán még a sokat látott szakembereknek is könnybe lábadt a szemük. Az univerzum eddig rejtett arcát ismerhetjük meg a kutatóeszköz által.
Vágólapra másolva!

A James Webb űrteleszkóp a valaha telepített legnagyobb teljesítményű és legösszetettebb obszervatórium. 10 milliárd dollárba került a fejlesztése, ami nem kevés nehézségbe ütközött, a szigorú tesztek miatt ráadásul a felküldést többször el kellett halasztani.

Az űrteleszkópot végül 2021 karácsonyán bocsátották fel az űrbe, ott elérve a a Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontját pedig sikeresen pályára állt. A James Webb főtükre 18 szegmensből áll össze, 6,5 méteres átmérőjével háromszor akkora, mint a Hubble főtükre. Az új űrtávcső tesztfelvételeit már korábban közzétették, ezek a fotók a Nagy Medve (Ursa Major) csillagkép egyik csillagját ábrázolják.

A James Webb tesztképei Forrás: NASA/STScI

A NASA munkatársa, Thomas Zarbuchen már látta a július 12-ére ígért fotókat; szerinte a felvételek a kozmosz eddig nem ismert oldalát fogják feltárni.

Három űrteleszkóp-generáció felvétele ugyanarról a csillagképről (balról jobbra: WISE, Spitzer, James Webb) Forrás: Andras Gaspar

A NASA illetékesei azt is elmondták, hogy a James Webb fotói lesznek az univerzumról készült eddigi legmélyebb képek, vagyis sokkal messzebbre fognak mutatni, mint bármelyik korábbi felvétel. A korábbi rekorder egyébként a Hubble Ultra Deep Field képe volt, amely a Fornax csillagkép irányában 10 000 különböző korú, színű és távolságú galaxist ábrázolt. A képen látható 100 legrégebbi galaxis mélyvörös színű, és mindössze 800 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett, így ezek a valaha látott legtávolabbi és legidősebb galaxisok.

A Hubble Ultra Deep Field képe Forrás: NASA, ESA, and S. Beckwith (STScI) and the HUDF Team

A James Webb kamerái még mélyebbre hatolnak a kozmoszba, és megmutatják, hogyan néztek ki a galaxisok néhány százmillió évvel az ősrobbanás után.

A másik legérdekesebb fotó pedig egy Naprendszeren túli bolygót, ún. exobolygót fog ábrázolni, illetve spektroszkópiai adatokat fog tartalmazni annak légköréről. A kapott információk által megismerhetjük az idegen világ légkörének összetételét. E megfigyelések metángáz, ammónia és más, biológiai folyamatokra utaló vegyi anyagok (más néven "bioszignatúrák") nyomait is megtalálhatják. Sőt, akár fejlett civilizációra utaló kémiai anyagokat (technoszignatúrákat) is ki lehet majd mutatni a James Webb műszereivel.

– érzékeltette a bemutatásra kerülő képek jelentőségét Pam Melroy, a NASA igazgatóhelyettese.

A James Webb legelső színes, nagy felbontású fotóit, illetve spektroszkópiai adatait július 12-én, magyar idő szerint 16 óra 30 perckor fogják bemutatni.