Molekuláris és műszeres elemzésekkel és egy új, gödi mintavételi ponttal bővült az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) hosszú távú dunai planktonmonitoring-programja.

Az ELKH szerdai közleménye szerint az itt zajló heti szintű monitorozás célja a teljes planktonközösség, vagyis a baktériumok, a fitoplankton, a zooplankton biológiai sokféleségének, valamint az egyes trofikus szintek közötti tápanyag-hasznosítás hatékonyságának tanulmányozása.

Mint írják, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói rendszeresen vizsgálják a Duna élőlényközösségeit a 2021 áprilisában indult Riverine projekt részeként. A gödi mintavételi ponton a klasszikus mikroszkópos módszereken túl mostantól molekuláris elemzések, valamint korszerű digitális műszerek is segítik a kutatók munkáját.

Az ökoszisztéma-léptékű változások egyik legérzékenyebb integratív indikátorai a lebegő életmódú (planktonikus) élőlényközösségek, amelyek a magasabb trofikus szintek, vagyis az ízeltlábúak, halak, kétéltűek, madarak mennyiségét és összetételét alapjaiban befolyásolják. Az ökoszisztéma-működés a lebegő életmódú elsődleges termelők (fitoplankton) esetében például kiválóan nyomon követhető a tápanyag-hasznosítás hatékonyságán keresztül.

Duna (illusztráció)Forrás: Fotó: Ádám Szilvia https://wwf.hu/hireink/vizeselohelyek/egyetlen-dunank-van-ezert-kotelessegunk-megovni/

A Duna magyarországi szakaszán a lebegő és rögzült életformájú algák hosszú távú, trendszintű változásai már kimutathatók. A változások megértéséhez és nyomon követéséhez ugyanakkor folyamatos kiegészítő vizsgálatok szükségesek. Ezek közé tartozik a hidrológiai, valamint a hidrológiai változásokat indikáló abiotikus paraméterek, például a lebegőanyag méretösszetétele, továbbá a vízkémiai és mikrobiális folyamatok tanulmányozása - mutatnak rá a közleményben.

A Riverine közcélú monitoring program gödi mintavételi pontján a kutatók a teljes planktonközösség biológiai sokféleségére, valamint a sokféleség ökoszisztéma-működésben betöltött szerepére fókuszálnak. Az összefüggés megértéséhez a kutatók többek között a dunai plankton trofikus szintjei közötti tápanyag-hasznosítás hatékonyságát követik nyomon.

A biodiverzitás monitorozása a klasszikus mikroszkópos módszerek mellett molekuláris (eDNA), valamint műszeres (áramlási citométer, Planktoscope) elemzésekkel is történik, elindítva ezzel a planktonmonitoring automatizációját.

A kutatásban többek között Abonyi András, Fehér Dóra, Hidas András, valamint Kiss Anita vesznek részt.

Hosszú távú közhasznú ökológiai monitoring programok a világ több pontján is működnek tervezett és összehangolt módon, erre példa az LTER - Nemzetközi Hosszú Távú Ökológiai Kutatási Hálózat és az eLTER kutatási infrastruktúra. E programok vállalt feladata az ember és a természet kapcsolatrendszerének megértése, valamint a fenntartható együttélés adat- és tudásalapú támogatása.

A hosszú távú magyarországi kutatástámogató ökológiai monitoringok nem térnek ki egyetlen hazai vízfolyás szisztematikus vizsgálatára sem. A két nagy folyónk, a Duna és a Tisza hosszú távú integrált, rendszeres monitorozása természetvédelmi, társadalmi és gazdasági érdek - hangsúlyozzák az összegzésben.