Tömeghisztéria, járványhisztéria vagy hisztérikus fertőzés. A pszichológiában mindez annak a jelenségnek adott név, amikor ugyanazok a hisztériás tünetek egyszerre, egynél több embernél és egyértelmű orvosi ok nélkül jelentkeznek. A tudomány gyakran csak egyfajta placebo-hatásként aposztrofálja, ahol a betegség úgy tűnik, mintha valódi lenne, de nem az. A tömeghisztéria okát a tudós társadalom évszázadok óta igyekszik azonosítani. Több kutató úgy véli, hogy a tömeges hisztériák az adott kor barométerei, amelyek tükrözik kollektív félelmeinket. A valódi tünetek mögött meghúzódó elképzelt okok ugyanis felfedhetik az egyes korszakok szorongásait. Most összeszedtük a történelem legizgalmasabb tömeghisztéria eseteit.

Az 1518-as rejtélyes táncjárvány

A döbbenetes eset egy nyári napon kezdődött Strasbourgban, amikor Troffea asszony minden előjel nélkül táncolni kezdett az utcán és közel egy hétig meg sem állt. Egy hónapon belül már a kelet-francia város mintegy négyszáz lakóját gyötörte az a vágy, hogy táncra perdüljön. Az emberek végül addig kapkodták a lábukat, amíg össze nem estek. Sokan nem azért hagyták abba a táncot, mert megunták vagy így akarták, hanem többek között stroke, a szívroham és a kimerültség kényszerítette rá őket.
A hatóságok a transz-szerű állapotért a „felforrósodott vért" tették felelőssé, ezért arra kötelezték a „szenvedőket", hogy éjjel-nappal táncoljanak, „kiűzve ezzel a démonokat a szervezetükből". Egyes esetekben még színpadot is építettek, valamint táncosokat és zenészeket alkalmaztak, hogy segítsék ezt a folyamatot. Ez viszont csak még nagyobb őrülethez vezetett. A „táncos pestis" különböző változatai Németországban, Hollandiában és Svájcban is elterjedtek.

A Rajna-folyó mentén többször előfordult valamiféle táncos őrület, néha csak pár embert, olykor százakat megmozgatvaForrás: Semmelweis Múzeum

Néhány történész úgy gondolja, hogy a táncosok véletlenül kapcsolatba kerülhettek az anyarozs vagy varjúköröm (Claviceps purpurea) nevű gabonaparazitával.

A mérgező, feketés, sötétlila színű növényi kórokozó penészgomba bizonyítottan kapcsolódik a görcsös állapotokhoz, ám a szakemberek szerint mindez nem magyarázza meg a hihetetlen ideig kitartó rohamokat.

Aranyrozzsal fertőzött gabonaForrás: Wikimedia Commons/Dominique Jacquin

Más tudományos magyarázatok a régiót érintő betegségekkel és éhínséggel kapcsolatos stresszre világítanak rá, valamint egy olyan korszakra, amelyben az emberek hittek Szent Vitus „táncoló átkos" legendájában. Szent Vitus geislingeni kápolnájánál ugyanis minden év májusában összegyűlt a környék fiatalsága, akik addig táncoltak egyfolytában, amíg össze nem estek.

A korabeli orvosi feljegyzések, egyes krónikák, valamint a városi tanács által kibocsátott dokumentumok egybehangzóan állítják, hogy az emberek a táncban hunytak elForrás: Wikimedia Commons

A táncot egyfajta gyógyerejű varázslatnak tekintették, amely - hitük szerint - egy esztendőre megszabadította a fiatalokat a „nyugtalanságtól".Az orvostudomány szerint a vitustáncnak nevezett  patologikus jelenséget egy sztreptokokkusz baktérium okozta, és a fertőzés egyik tünete a kényszeres rángatózás.

Az 1892-es írásremegés járvány

1892-ben a németországi Groß Tinzben az iskoláslányok kezei fékezhetetlenül remegni kezdtek, amikor a diákok megpróbáltak írni. Néhányan amnéziát és megváltozott tudatállapotot is tapasztaltak. A következő évben a svájci Bázel  diákjai is ehhez hasonlóan remegéssel szembesültek.

Valószínűleg megtalálták a rejtélyes kézremegés okátForrás: Pinterest

A 19. század Európájában az írásremegés talán annak az új tanítási módszernek volt a közvetlen eredménye, amely az elmét olyan izomnak tekintette, aminek fejlesztése az izmokhoz hasonlóan gyakorlást igényel – mutatott rá Dr. Robert Bartholomew, az Aucklandi Egyetem Pszichológiai Orvostudományi Tanszékének tiszteletbeli vezető oktatója. – Az unalmas és monoton, ismétlődő gyakorlatok fizikailag nagyon megviselték a tanulókat.

Hozzátette: az írásremegés talán egy tudatalatti módja lehetett annak, hogy kilépjenek valahogy a rettegett írásórák kötelezettségeiből.

Mattoon őrült gázszivárogtatója 1944-ben

A második világháborús paranoia csúcspontján az illinoisi Mattoon városában fékezhetetlenül terjedtek az azzal kapcsolatos hírek, hogy egy rejtélyes ember gázt permetezett gyanútlan áldozataira. Az első szemtanú egy Aline Kearney nevű nő volt, aki a következőkről számolt be: „a hálószobában beteg, édes szag uralkodott, ami a lábam és az alsó testem bénulásához vezetett".

Ellenőrzik a gyerekek gázálarcát egy második világháborús gyakorlatonForrás: Getty/George W. Hales / Stringer

Ráadásul amikor Kearney férje aznap este hazatért a munkából, egy idegent látott az otthonuk előtt. A titokzatos családi történet a helyi újság címlapjára került, amely azt hirdette, hogy egy „altató csavargó" járja a település utcáit, ahol gyanútlan áldozatokra vadászik.

Hamarosan  az egész város tele lett a hasonló megfigyelésekről és tünetekről szóló beszámolókkal.

A gázt szivárogtató tettes az újságok címlapjaira került, és mindenhol egyre jobban növekvő pánikot keltett. A rejtélyes támadót azonban soha nem találták meg.

Az 1962. évi júniusi poloskajárvány

1962 júniusában egy amerikai textilgyár hatvan munkásánál furcsa tünetek jelentkeztek: kiütések, hányinger és zsibbadás. A média gyorsan ráharapott a történetre, és „júniusi bogárpestisnek" nevezte el a különös esetet azon rovarok után, amelyekről a munkások meggyőződéssel hitték, hogy megbetegítik őket. A helyszínre kiérkező entomológusok azonban sehol sem találták a "júniusi poloskák" nyomait. Nem véletlenül.

A rejtélyes esetek mögött poloskainvázióra gyanakodtakForrás: AFP/Omar Torres

A beteg dolgozókkal interjút készítő pszichológusok ugyanis azt találták, hogy az áldozatok több mint 90 százaléka ugyanabban a műszakban dolgozott és a legtöbbjük túlórázott.

Közülük ötvenen csak azután kezdtek el a fent említett tünetekre panaszkodni, miután az állítólagos  járvánnyal kapcsolatos hírek megjelentek az újságokban. A szakemberek úgy gondolják, hogy  valószínűleg  a stressz lehetett felelős a hallucinációért, ami  a szuggesztió erejével párosult. Ez egy olyan pszichológiai folyamat, aminekegy vagy több személy gondolatainak, érzéseinek vagy viselkedésének irányítása vagy megváltoztatása a célja.

A Tanganyika nevetőjárvány 1962-ben

A függetlenségért vívott harc után egy döbbenetes nevetőjárvány tört ki az egykori gyarmaton. A kelet-afrikai országban kénytelenek voltak hosszú hetekre bezárni számos iskolákat, mivel diáklányok tömegei  voltak képtelenek abbahagyni a rajtuk kitört hisztérikus nevetést.

Egyszerűen nem tudták abbahagyni a nevetéstForrás: Pixabay

A „nevetőjárvány" több mint ezer embert „fertőzött meg", négy iskolát pedig kénytelenek voltak ideiglenesen bezárni emiatt. Maga a rejtélyes jelenség azonban egy cseppet sem volt nevetséges: a tanulókon ugyanis jelentős stresszhatást, bőrkiütéseket, ájulást és légzési problémákat is tapasztaltak. Az 1962-es „nevetőjárvány" hivatalos diagnózisa végül a tömeghisztéria lett.

Majomemberek 2001-es támadása Indiában

A 2001. májusi hőséghullám idején áramkimaradások rázták meg Delhit, India második legnagyobb metropoliszát. Néhányan a háztetőkön hajtották álomra a fejüket, ahol enyhülést kerestek a hőség elől.

Többen azonban egy olyan, titokzatos lény támadásairól számoltak be, ami részben majomnak, részben pedig embernek tűnt.

Az áldozatok többnyire alacsony társadalmi-gazdasági státuszú férfiak voltak, akik különböző sérülésekkel, például harapásnyomokkal fordultak orvoshoz. Két ember meghalt, amikor félelmében menekülni kezdett és lezuhant a tetőről vagy a lépcsőről.

A támadót félig emberként, félig majomként írták le ( a kép illusztráció)Forrás/Illusztráció: SWNS

A rendőrség igazságügyi orvosi vizsgálatot rendelt, ami végül megállapította, hogy a sebeket az áldozatok saját maguknak okozták. A tömeges hisztériát nagy valószínűséggel a médiában megjelent képek és a helyieket ijesztgető, ellenőrizetlen pletykák váltották ki.