A vörös húsok fogyasztása és a fokozott keringésibetegség-kockázat között a bélbaktériumok teremtik meg a kapcsolatot: a vörös húsokból ők állítanak elő olyan anyagcseretermékeket, amelyek károsak az erekre.

A tápcsatornánkban élő bélbaktériumok által a vörös húsok fogyasztása nyomán előállított vegyületek legalábbis részben magyarázhatják a keringési betegségeknek a vörös húsok fogyasztásával összefüggő kockázatnövekedését – állítja egy frissen megjelent tanulmány, amely az American Heart Association (Amerikai Szívgyógyász Szövetség) folyóiratában, az Atherosclerosis, Thrombosis and Vascular Biologyban (ATVB) látott napvilágot.

A szív- és érrendszeri betegségek nemcsak az Egyesült Államokban, de az egész világon a vezető halálokok között szerepelnek. A keringési betegségek – köztük a szívroham és a stroke – előfordulása az életkor előrehaladtával nyilvánvalóan növekszik, de az életmód is jelentősen befolyásolja a kockázatot. A keringés egészségét ismerten javítja az egészséges ételek, főképp a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvásmennyiség, a normális testsúly, a nemdohányzás, valamint a vérnyomás, illetve a koleszterin- és vércukorszint kordában tartása.

„A vörös húsok fogyasztásának egészségügyi hatásaival kapcsolatban eddig leginkább a telített zsírsavakon és a vér koleszterinszintjén volt a hangsúly. Ám az új eredmények alapján olyan beavatkozások is hasznosak lehetnek a keringési betegségek rizikójának csökkentésében, amelyek a vörös hús és a bél mikrobiomja közötti kapcsolatot befolyásolják" – mondta el Meng Wang, a cikk egyik vezető szerzője, aki a Tufts Egyetem (Boston) táplálkozástudományi intézetében, a Friedman School of Nutrition Science and Policyban dolgozik posztdoktor kutatóként.

A korábbi kutatásokból ismeretes, hogy egyes anyagcseretermékek – a táplálék emésztésének bizonyos melléktermékei – növelik a keringési betegségek kockázatát.

Az egyik ilyen anyagcseretermék a trimetilamin N-oxid vagy TMAO, amelyet a bélbaktériumok termelnek a magas L-karnitintartalmú vörös húsokból.

A vérben fokozott mennyiségben megjelenő TMAO ismerten növeli nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek, de a vesebetegségek és a 2-es típusú diabétesz kockázatát is. Az viszont mindeddig tisztázatlan volt, hogy vajon a TMAO és az L-karnitinból származó többi hasonló anyagcseretermék magyarázatot ad-e a vörös húsok fogyasztása és a fokozott keringési rizikó között fennálló összefüggésre.

Forrás: Hans Lucas via AFP/Magali Cohen / Hans Lucas/Magali Cohen

A kutatás

A lehetséges kapcsolatok kibogozása érdekében a kutatók egyfelől a kísérlet résztvevőinek vérmintáiban meghatározták az említett anyagcseretermékek szintjét, másfelől megvizsgálták, hogy a vércukorszint, a gyulladás, a vérnyomás és a koleszterinszint milyen mértékben magyarázza a vörös húsok fogyasztása által okozott kardiovaszkuláris kockázatnövekedést.

Az eredetileg 1989-1990 között a Cardiovascular Health Study (CHS; Szív- és Érrendszeri Egészség Tanulmány) keretében toborzott 5888 felnőtt jelentkezőből csaknem 4000-en kerültek be a jelen vizsgálat résztvevői közé. A kiválasztott résztvevők a CHS-be való felvételük idején nem rendelkeztek semmilyen klinikailag igazolt szív- és érrendszeri betegséggel. A CHS egy hosszú távú megfigyelő jellegű tanulmány volt azzal az eredendő céllal, hogy képet nyújtson a 65 éves és annál idősebb korosztály keringésibetegség-kockázatairól, és a résztvevőit négy amerikai helyszínről – a kaliforniai Sacramentóból, a marylandi Hagerstownból, az észak-karolinai Winston-Salemből és a pennsylvaniai Pittsburghből toborozták. A vizsgálat kezdetekor a jelentkezők átlagéletkora 73 év volt, csaknem kétharmaduk nő, és 88 százalékuk azonosította magát fehérként. A medián utánkövetési idő 12,5 év volt, de egyes résztvevőket akár 26 éven át is nyomon követtek. A vizitek alkalmával áttekintették a résztvevő kórtörténetét, életmódját, aktuális egészségi állapotát, valamint a társadalmi-anyagi körülményeit, úgymint a háztartásának jövedelmét, a végzettségét és az aktuális életkorát.

A vizsgálat indulásakor, majd 1996-97-ben újra megmérték a résztvevők vérmintáiban több ismert kardiovaszkuláris biomarker szintjét; ezek között szerepeltek olyan, a vörös húsok fogyasztása nyomán a bélbaktériumok által termelt anyagcseretermékek, mint a TMAO, a gamma-butirobetain és a krotonobetain. Az éhgyomorra levett vérmintákat a közbeeső időben -80 °C-on tárolták. Ezenkívül mind induláskor, mind 1996-97-ben minden résztvevő kitöltött egy-egy étkezéssel kapcsolatos kérdőívet, amelyben a táplálkozási szokásokkal kapcsolatos kérdések szerepeltek. A kérdőívek kitértek a vörös húsok, a feldolgozott húsipari termékek, a hal, a szárnyasok és a tojás fogyasztására. Az első, induláskori kérdőív arra kérdezett rá, hogy a résztvevő az elmúlt tizenkét hónapban átlagosan milyen gyakran fogyasztotta az adott típusú ételt. A válaszok a „sohá"-tól a „majdnem minden nap, vagy hetente legalább ötször"-ig terjedtek, és az étel fajtájától függő közepes adagokra vonatkoztak. A második, későbbi kérdőív egy „soha, vagy havonta egynél kevesebbszer" és „naponta több mint 6-szor" közötti, tízelemű skálán kérte megjelölni a fogyasztás gyakoriságát, szintén pontosan meghatározott adagokra vonatkozóan.

Emberi bélflóra számítógépes illusztrációjaForrás: Science Photo Library/ROGER HARRIS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Roger Harris/Science Photo Libra

A most elvégzett elemzés során a kutatók az elfogyasztott állati eredetű termékek (vörös húsok, feldolgozott húsok, hal, baromfi és tojás) mennyisége szerint csoportokra bontották a résztvevőket, és összehasonlították az egyes csoportok keringésibetegség-kockázatát.

Azt találták, hogy akik több húst – elsősorban vörös húst és feldolgozott hústerméket – fogyasztanak, azoknál magasabb a szív- és érrendszeri betegségek rizikója: számszerűen 22%-kal emelkedik a kockázat nagyjából napi 1,1 adagonként.

A szerzők szerint a TMAO és a hozzá hasonló anyagcseretermékek vérszintjének emelkedése körülbelül egytizednyi arányban magyarázza ezt a fokozott rizikót. Felhívják a figyelmet arra, hogy a vércukorszint és az általános gyulladásos útvonalak további kapcsot képeznek a vöröshús-bevitel és a kardiovaszkuláris kockázat között. A vércukor és a gyulladás fontosabbnak tűnik ebben a kapcsolatban, mint a vér koleszterinszintje vagy a vérnyomás. A hal, baromfi és tojás fogyasztása nem mutatott számottevő összefüggést a keringési betegségek kockázatával.

Tovább kell kutatnunk az L-karnitin és a vörös húsokban található egyéb vegyületek, például 2-es diabéteszben igazoltan szerepet játszó hemhez kötött vas egészségügyi hatásait, ahelyett hogy kizárólag a telített zsírokra koncentrálnánk" – hangsúlyozta Wang.