A tudomány számára új bogárfajt fedeztek fel Magyarországon

Az új bogárfaj a Curculio gyongyiae tudományos fajnevet kapta

A Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembere fedezte fel Esztergom térségében azt az ormányosbogár-félét, amelyről kiderült, hogy nem behurcolt invazív faj, hanem a tudomány számára egy eddig ismeretlen új taxon.

Esztergom mellett fedezték fel az új bogárfajt

Az Esztergom közelében fekvő Kincses-hegyen végzett ökológiai felmérés során a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik szakembere, Szénási Valentin figyelt fel az apró bogárra. A helyi rovarpopulációt jól ismerő szakember számára furcsának tűnt az általa addig még nem látott bogár, ezért a befogott példányt tüzetesebb vizsgálatnak vetették alá.

Az új fajt, az ormányos zsuzsókát Esztergom közelében fedezték fel Forrás: Wikimedia Commons/Szeder László

Először arról kellett meggyőződni, hogy nem egy idegenhonos, betelepedett vagy behurcolt fajról van-e szó.

Ezt a lehetőséget sem lehetett kizárni,

hiszen a terület szomszédságában fekvő Suzuki gyártelepre rendszeresen érkeznek külföldről konténerek, köztük a Távol-Keletről is. A részletes taxonómiai összehasonlító vizsgálat kiderítette, hogy nem egy behurcolt, hanem őshonosnak tekinthető, de a tudomány számára eddig ismeretlen új bogárfajt fedezett fel a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa.

Az új bogárfaj a Curculio gyongyiae tudományos fajnevet kapta Forrás: Keresztes Gábor

Az új faj az ormányos zsuzsóka magyar, és a binominális nevezéktan szerinti Curculio gyongyiae latin tudományos fajnevet kapta. (A binominális nevezéktanban a kettős elnevezés első tagja a nemzetségre, a második pedig a konkrét fajra utal.) A fajnév érdekessége, hogy annak második tagját a felfedező a felesége, Szénásiné Demeter Györgyi tiszteletére adta az új fajnak.

Nagyon ritka, de az ország más tájegységeiben is előfordul

Az ormányosbogár-félék a bogarak rendjének (Coleoptera) a legnépesebb családja. A Curculionidae család rendkívül hosszú evolúciós múltra tekint vissza, első ismert alakjaik fosszilis maradványai a jura időszak ( 201 és 145 millió év között) végéről ismertek.

Magyarország területéről eddig több mint 900 ormányosbogár-félét írtak le,

amelynek a nemrég felfedezett ormányos zsuzsóka még tovább gyarapítja a számát.

Az ormányos zsuzsóka holotípusának ábrája Szénási Valentin a fajt leíró dolgozatából Forrás: Szénási Valentin

Az ormányosbogarak legfőbb jellegzetessége a hosszú, ormányszerűen megnőtt szájszervük. A Curculio nemzetségbe tartozó fajok jellegzetes, hosszú és hegyes végű „ormánnyal" rendelkeznek, szemben a másik nagy nemzetség, az Otiorhynchus genus fajainak rövid és tömzsi ormányával.

Magyarországon 922 eddig ismert ormányosbogár-féle számít honos fajnak Forrás: Wikimedia Commons/ Richard Bartz

Az Esztergom mellett felfedezett ormányos zsuzsóka az előbbi nemzetségbe tartozik, amely genusnak 400 faját ismeri a tudomány. A Magyarországon honos ormányosbogarak apró termetűek, legnagyobb képviselőjük, az acsalapu-ormányos (Liparus glabrirostris) másfél-két centiméter hosszú.

A legnagyobb hazai ormányosbogár-féle az acsalapu-ormányos Forrás: Wikimedia Commons/Fritz Geller-Grimm

A szakértők szerint az új faj rendkívül ritka lehet, ami a dolomitos-mészköves élőhelyeken fordul elő, jellemzően a Pilis-hegységben. A felfedezés nyomán elvégzett vizsgálatok arra utalnak, hogy az ormányos zsuzsóka az Északi-középhegységben, illetve a Mecsekben is honos.

(Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park, National Geographic - NG24.hu)