Egyre több fiatal lesz rákos

rák gyermekrák Patriots Bring Smiles To Cancer Patients At Boston Children's Hospital GettyImageRank1 boston bestof toppix
Szülő rákos gyerekével
Vágólapra másolva!
A rák nem egy új jelenség, régóta keseríti az emberiség életét, az elmúlt évtizedekben azonban valami megváltozott, és nem a jó irányba; 1990 óta világszerte egyre nő az 50 év alatti rákbetegek száma - állapította meg egy tanulmány. 
Vágólapra másolva!

Ami aggasztó, hogy a fiataloknál jelentkező rákos megbetegedések számának növekedése nem lassul, és úgy tűnik, hogy a szűrővizsgálatok javulása önmagában nem képes teljes mértékben magyarázni a szomorú tendenciát.

"Azt találtuk, hogy ez a kockázat minden egyes generációval növekszik" - mondja az egyik kutató, Shuji Ogino, a bostoni Brigham and Women's Hospital patológusa és epidemiológusa. "Az 1960-as években született embereknél például nagyobb eséllyel lettek rákbetegek az 50 év alattiak, mint azoknál, akik az 1950-es években születtek, a kockázat pedig az egymást követő generációk esetében tovább emelkedik" – tette hozzá a kutató.

Ismert, hogy a negyvenes évektől kezdve nőtt a rákkal küzdő idősebbek száma, a fiatalokat azonban a korábbi tanulmányok nem vizsgálták megfelelően.

A kutatás összesen 14 rákfajtára koncentrált, köztük olyan hírhedt daganattípusokra, mint a hasnyálmirigy-, a vastagbél- és az emlőrák.

A rákos megbetegedésekre vonatkozó globális adatok szerint 2000 és 2012 között az 50 év alatti felnőttek körében ezen rákos megbetegedések száma drasztikusan megemelkedett.

A fő kérdés persze az, mi történhetett? Az egyik magyarázat a szűrővizsgálatok növekedése lehet, de azt is megállapították, hogy a fiatalokat érintő rákos esetek ott is meredek emelkedésnek indultak, ahol nem túl jól szervezettek, vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre szűrések.

Illusztráció Forrás: AFP/2018 Getty Images/Darren Mccollester

Köztudott, hogy az elmúlt 20-30 évben drasztikusan megváltozott az életmódunk, sokan fogyasztanak ultrafeldolgozott élelmiszereket, az elhízás már népbetegséggé vált, keveset mozgunk, és mindez hatással van a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusokra, vagyis a mikrobiomra.

– mondta Tomotaka Ugai epidemiológus.

A kutatók most tovább folytatják a vizsgálatokat, hogy részletesebben megértsék az összefüggéseket.

A teljes tanulmány a Nature Reviews Clinical Oncology című szakfolyóiratban olvasható.