A szakemberek három, prekolumbiánus dél-amerikai múmián végeztek el új elemzést, amelyeket 3D-s számítógépes tomográfiás (3D CT) vizsgálatoknak vetették alá. A tudósok röntgensugarak segítségével tekintették meg a maradványok belső állapotát anélkül, hogy fel kellet volna őket nyitni.
A kutatásból kiderült, hogy a három emberből kettőt brutálisan meggyilkoltak.
A természetesen mumifikált testek száraz környezetben jöttek létre, tehát a folyadékot a test környezete gyorsabban szívta fel, mint a bomlás sebessége. Ezek a körülmények gyakorinak számítanak Dél-Amerika déli részén.
A három dél-amerikai múmia közül kettőben tudtuk kimutatni a halálos trauma nyomait
– mondta Andreas Nerlich, a németországi Bogenhausen Müncheni Klinika patológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az általunk feltárt traumákat nem tudtuk volna kimutathatni pusztán a csontvázak alapján.
A férfi múmia eredetileg az Arica kultúrához tartozott és a mai Chile északi részén élt, valószínűleg egy halászattal foglalkozó közösségben.
A szénizotópos kormeghatározás szerint 996 és 1147 között hunyt el és 20-25 év között járt a halála időpontjában; a tüdején súlyos tuberkulózis jelei mutatkoztak.
A másik két múmia – egy férfi és egy nő – valószínűleg a mai Peru délnyugati részén található Arequipa régióból származtak: előbbi feltételezések szerint 902 és 994 között, utóbbi pedig 1224 és 1282 között halhatott meg.
A kutatók a két férfin a „személyek közötti erőszak" jeleit azonosították, ami azt jelenti, hogy feltehetően a helyszínen ölték meg őket.
Az Arica kultúra képviselőjével egy súlyos fejütés és egy hátba szúrás végzett, amely egy vagy két támadótól származhatott. Társa esetében a nyaki gerincet ért súlyos trauma a halál valószínűsíthető oka, tehát egy kemény ütést kaphatott a tarkójára.
Bár a női múmia csontváza is sérült, a tudósok úgy gondolják, hogy ez a halála után történhetett, valószínűleg a temetése során.
A modern CT-vizsgálatok 3D-s rekonstrukciós lehetőséggel egyedülálló betekintést nyújtanak olyan testekbe, amelyeket egyébként nem észleltek volna
– mutatott rá Nerlich. – A korábbi vizsgálatok nem tudták volna kimutatni az itt talált kulcsfontosságú diagnosztikai jellemzőket.
Ám bármennyire is lehangolóak a Frontiers in Medicine tudományos szaklapban publikált tanulmány megállapításai, ezeknek a haláleseteknek és az ilyen típusú erőszaknak a megismerése hihetetlenül hasznos a tudomány számára ahhoz, hogy jobb képet kapjunk arról, hogyan éltek és hogyan boldogultak egymással ezek az ősi civilizációk.