A Nílus eltűnt folyóága segített szállítani a piramisok építőanyagait

Gízai piramisok
A gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait
Vágólapra másolva!
Egy új tanulmány szerint amikor az ókori egyiptomiak körülbelül 4500 évvel ezelőtt megépítették a gízai piramisokat, a Nílus folyónak volt egy folyóága – amely mára régen eltűnt – magas vízszinttel, amely segíthetett a munkásoknak szállítani az anyagokat az építkezésükre.
Vágólapra másolva!

A felfedezés azokra a korábbi régészeti és történelmi leletekre épít, amelyek szerint a Nílusnak volt egy „extra" folyóága, amely pont a piramisok mellett áramlott. A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos szaklapban publikált tanulmány során, a földmagokból vett ősi pollenminták elemzésével most azonban

egyértelművé vált, hogy „az egykori vízi tájak és a magasabb folyók szintjei" segítették a gízai piramis építőit.

A kutatás rávilágít arra is, hogy a piramisok – Khufu, Khafre és Menkaure fáraók királysírjai – hogyan emelkedtek ilyen monumentális magasságokba. Magasságukat nagyrészt a Nílus mára megszűnt Khufu ágának köszönhették, amely „Khufu, Khafre és Menkaure uralkodása alatt magas vízszinten maradt, megkönnyítve az építőanyagok szállítását a gízai piramisba".

A szakemberek évtizedek óta tudják, hogy a régen letűnt folyóág az ókorban egészen a gízai fennsíkig terjedt, de az új projekt azt próbálta feltárni, pontosan hogyan változott a vízszint az elmúlt 8000 évben.

A gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait Forrás: Pinterest

A tudósok által végzett pollenelemzés feltárta, hogy a gízai piramisokat építése idejében a víz elég bőséges lehetett ahhoz, hogy a Khufu ág a gízai piramisok közelében folyjon.

– mondta Hader Sheisha, a francia Aix-Marseille Egyetem fizikai geográfusa, a tanulmány vezető szerzője a LiveScience online tudományos portálnak. – Nagyon nehéz, ha nem lehetetlen lett volna megépíteni a piramisokat a folyóág nélkül, amely elegendő helyet biztosított az ilyen nehéz kőtömböket szállító hajóknak.

Hogy a folyóág pontosan mikor tűnt el, azt a tudomány egyelőre nem tudja. A kutatások azonban azt mutatják, hogy 2400 évvel ezelőtt még nagyon alacsony volt a vízszintje. A felfedezések jól illeszkednek a korábbi régészeti leletekhez, amelyek egy kikötőt tártak fel a piramisok közelében, valamint olyan ősi papiruszokat, amelyek részletesen leírják, hogyan is szállították a munkások a mészkövet csónakkal Gizába.