Hatalmas tömeg szeme láttára, lángcsóvát húzva csapódott földbe a vadászgép Pápán - videó

Az ütközéstől ismét magasba szökik a gép, vastag lángcsóvát húzva maga után

1990. szeptember 16-án a a rendszerváltás után megrendezett második magyar repülőnap hatalmas tömeget vonzott Pápára. A szocializmus évtizedeiben a katonai légibázisok szigorúan titkos és a kívülállók számára elzárt területnek számítottak. Ezért is övezte óriási érdeklődés a repülőnapot, amelyen a pápai repülőezred harci gépei látványos bemutatót repültek. A jó hangulatú esemény azonban sokkoló katasztrófával végződött; Soproni Károly őrnagy 04-es oldalszámú MiG-23-as vadászgépe egy túlhúzott forduló után végigszántotta a talajt, majd lángcsóvát húzva ismét elemelkedett, hogy másodperceken belül tűzgolyóként csapódjon a földbe. A tragédiába fordult repülőnap nézőseregében ott volt Soproni őrnagy felesége és két kisgyermeke is.

A rendszerváltás korának legkorszerűbb vadászgépe volt a Pápán állomásozó típus

A Pápa melletti légibázis – jelenlegi nevén MH Pápai Bázisrepülőtér, a rendszerváltás után pedig MH 47. Pápa Harcászati Repülőezred - már a második világháború idején is katonai repülőtérként működött.

A pápai repülőtér 1944-ben, a második világháború idején Forrás: Wikimedia Commons/Csiffáry Jenő János

A pápai bázist egészen 1961-ig az „ideiglenesen" Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg repülőerői használták. A szovjeteket 1961 szeptemberében váltotta fel az Országos Légvédelmi Parancsnokság (OLÉP) közvetlen alárendeltségbe tartozó magyar alakulat, a 47. Harcászati Repülőezred.

A MiG-21 szuperszonikus elfogóvadász kétüléses típusverziója a Komo-Sky 51-es bázis dunavarsányi haditechnikai parkjában. Pápán 1961-ben állt szolgálatba a típus Forrás: Polyák Attila - Origo

A pápai volt az egyik első magyar légi bázis, amit már 1961-ben az akkor élvonalbelinek számító, kétszeres hangsebességgel repülni képes Mikojan Gurijevics MiG-21 F-13 típusú sugárhajtású elfogóvadászokkal szereltek fel. A magyar légierőnél az 1970-es évek végén állt szolgálatba az első szovjet variaszárnyú, vagyis változtatható szárnynyilazású szuperszonikus elfogóvadász, a MiG-23 (NATO kódneve: Flogger),

amely típusnak 1979-től Pápa lett a bázisreptere.

Mikojan-Gurevics MiG-23 (NATO kódneve: Flogger) variaszárnyú szuperszonikus magassági elfogóvadász a dunavarsányi haditechnikai parkban. A típusnak Pápa volt a bázisreptere Forrás: Elter Tamás

A rendszerváltás évében, 1990-ben a MiG-23 számított a magyar légierő legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű elfogóvadászának. A bonyolult és költséges üzemeltetésű vadászgépből Magyarország összesen 16 gépet szerzett be, amelyek Pápán állomásoztak.

Csak hajszálon múlt, hogy bemutatót repülhetnek a MiG-23-as pilóták

Soproni Károly őrnagy, a pápai 1. vadászrepülő század parancsnoka kiválóan felkészült, lelkiismeretes pilóta és katonai vezető volt, aki teljesen a hivatásának élt. Soproni őrnagyot - akit repülős berkekben csak Sopi becenéven emlegettek – mind az elöljárói, mind pedig a beosztottai igen sokra becsülték szakmai tudása és vezetői képességei miatt, közvetlen stílusának köszönhetően pedig a sorállományú katonáktól kezdve a legmagasabb elöljárókig mindenkivel könnyen szót értett.

Soproni "Sopi" Károly őrnagy a pápai vadászezred 1. vadászrepülő századának volt a parancsnoka Forrás: YouTube

Az 1990 márciusában megtartott első szabad választások, a rendszerváltás alapvető változásokat hozott a honvédségnél és a légierőnél is. Az új honvédelmi vezetés – szakítva a szocializmus évtizedeinek beteges titkolózásával - közelebb akarta hozni a civil szférához a fegyveres erők világát.

E szándék motiválta az első, úgynevezett nyílt napok megrendezését,

ahol a nagyközönség közvetlen közelről megismerkedhetett az addig titkos harceszközökkel és haditechnikával.

1990 márciusában az első szabad választásokkal győzött Magyarországon a rendszerváltás Forrás: Fortepan

Ebbe a sorba illettek bele a rendszerváltozás utáni első, katonai reptereken megrendezett nyílt napok, illetve légi bemutatók is. A hidegháborús korszak legvégén, 1990. augusztus 18..-19-én tartották meg a rendszerváltás utáni legelső nyílt repülőnapot a kecskeméti MH 59. Szentgyörgy Dezső légibázison. Az eseményt óriási érdeklődés kísérte, több mint 60 ezeren voltak kíváncsiak az addig szigorúan titkosnak számító harci repülőeszközökre.

Az 1990 augusztusi kecskeméti repülőnap - a rendszerváltozás utáni legelső katonai légi bemutató - egyik legnagyobb "sztárja" a Kecskemétre érkezett amerikai F-16-os elfogóvadász volt. Forrás: Hiros.hu

Az igazi szenzációt azonban az amerikai légierő F-16C Fighting Falcon vadászgépe jelentette, amely az USAFE (United States Air Force in Europe) 52. TWF (Tactical Fighter Wing , taktikai vadászezred) müncheni bázisáról repült át Kecskemétre.

Az amerikai gépet a pápai ezred három MiG-23-sa fogadta a határnál és kísérte el Kecskemétig.

A repülőnap után szintén a pápai kötelék kísérte ki az F-16-ost a magyar légtérből, ami viszont kisebb bonyodalmat okozott, mert az elöljárók szabálytalannak ítélték a kísérés végrehajtását.

Szovjet MiG-23 Flogger a levegőben. A MiG 23-as volt az első szovjet variaszárnyas típus, amelyből Magyarország 16 gépet vásárolt Forrás: Wikipedia

A pápai légibemutatón az eredeti tervek szerint Soproni őrnagy nem is repült volna, de mivel a szabálytalankodás miatt az amerikai gépet kísérő pilótákat eltiltották a bemutatótól, így az 1. század parancsnoka vette át tőlük a stafétabotot.

Túl éles, végzetessé váló fordulóba kezdett a gép

1990. szeptember 17-én – a rendszerváltás utáni második nyílt repülőnapon – óriási tömeg gyülekezett a pápai légibázis környékén. A szép kora őszi napsütéses időjárás ideálisnak bizonyult a várva várt légi bemutatóhoz.

A nézőközönség soraiban foglalt helyet Soproniné Szabó Éva is, két kisgyermekével.

Soproni őrnagy a 04-es oldalszámú MiG-23-as pilótafülkéjébe beszíjazva várta a startengedélyt.

A 04-es oldalszámú pápai MiG 23-as, amelyet Soproni őrnagy repült a végzetessé váló légi bemutatón Forrás: Szolnoki Repülőmúzeum

A repülési terv szerint egyszerre szállt fel egy MiG-21 bisszel, hogy az általa végrehajtott ívelt jobb forduló után szembe repüljön a szintén visszaforduló 21-sel. Miután a torony megadta a felszállási engedélyt, a két gép végigdübörgött a betonon, majd a magasba emelkedett.

Ahogy Soproni őrnagy felhúzta meredeken emelkedő gépét, rögtön hozzákezdett a szélesen ívelő jobb fordulóhoz,

miközben intenzív süllyedést hajtott végre. Az erős bedöntési szög miatt drasztikusan lecsökkent a félszárnyakon keletkező aerodinamikai felhajtóerő, ezért még gyorsabbá vált a gép süllyedése.

A MiG-23 Flogger pilótafülkéje Forrás: Wikimedia Commons

Soproni őrnagy az összetett manővert az alacsonyabb sebességtartománynál előírtak szerint

teljesen kitérített félszárnyakkal hajtotta végre.

A MiG-23 volt az első szovjet gyártmányú változtatható szárnynyilazású elfogóvadász. (Az amerikai légierőnél az első variaszárnyú gépet, a General Dynamics F-111 Aardvark vadászbombázóját,1967-ben állították szolgálatba.)

Ami a Flogger kifejlesztését motiválta: az első amerikai változtatható szárnynyilazású vadászbombázó, az F-111 Aardvark Forrás: Wikimedia Commons/U.S. Air Force

A MiG-23 félszárnyainak állásszögét a repülési sebesség, illetve helyzet függvényében szabályozhatta a pilóta a kabinból. Kis sebességű repülésnél a nagyobb felhajtóerő biztosítása miatt teljesen kitérített, hangsebesség feletti repülésnél pedig a legkisebb szögbe visszahúzott félszárnyakkal repült a MiG- 23. De hiába volt teljesen kitérítve a 04-es oldalszámú gép mindkét félszárnya, a fordulót túl élesre húzta a pilóta.

Cikkünk még nem ért véget! Lapozzon a következő oldalra a folytatáshoz!